Írta: Domonkos Csaba
Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten. A család erdélyi származású volt, de ősei, leginkább az apja a családi vagyont felélte.
Több helyen tanult, előbb Bécsben a Theresianumban, a nemes ifjak nevelésére létrehozott intézményben jogot hallgatott, majd itthon a Műegyetemre iratkozott be.
Puskás Tivadar (Fotó: Wikipedia)
Apja halála után, 1866-ban a kevés öröklött pénzzel nekivágott a világnak, elsősorban az akkori világ ipari központja, Anglia volt a célja. 1874-től viszont egyre inkább az új születő technológiák hazájába, az Egyesült Államokba vezetett több alkalommal is az útja.
Puskás Tivadar sajnos nem volt hosszú életű, 48 évesen, 1893 márciusában hunyt el szívinfarktusban, de ezalatt a 48 év alatt volt magántanár egy angol lord gyerekei mellett, egy angol vasútépítő cég megbízottja Erdélyben, sikeres utazási ügynök, aki az 1873-as bécsi világkiállításra szervezett utazásokat, aranyásó Coloradóban, ahol azelőtt hagyott fel ezzel a tevékenységével, hogy a földjéről kiderült, aranyban gazdag.
Egy rövid időre, még 1876-ban visszatért Európába, hogy támogatókat szerezzen egy távíró (nem telefon) központ létrehozására, de nem járt sikerrel, ezért visszatér Európába, ahol kapcsolatba került a kor szupersztár feltalálójával Thomas Alva Edisonnal.
1877-től Edison képviselője volt Párizsban és Londonban, miközben saját, sikeres vállalkozásokba is kezdett. Hét évvel később már Budapesten volt feltaláló-vállalkozó.
Telefon- és távíróközpont Budapesten a XIX. század végén (Fotó: FSZEK)
Legnagyobb, neki tulajdonított találmánya a telefonközpont volt, amelyet valójában nem ő talált fel. A köztudatba átment tévedés Edisonnak egy kijelentésére alapszik. A híres feltaláló 1911-ben Budapesten járt és talán feledékenységből vagy a házigazdák iránti előzékenységből azt írta egy önarcképére, amelyet Puskás Tivadar sógornőjének adott, hogy a telefonközpont ötletével Puskás Tivadar kereste meg. Ugyanezt nyilatkozta akkor egy újságírónak is, ahogy azt a Délmagyarország 1911. szeptember 13-i cikke írja:
„Én csak egy magyar föltalálót ismerek és ez Puskás, aki évekig volt legkiválóbb munkatársam, ö találta fől a telefon központi kapcsolóját és még sok más egyebet”- mondta Ediosn egy kérdésre.
A telefonközpont (legalábbis a manuális) viszont gyakorlatilag ugyanaz a szerkezet, amelyet F. M. A. Dumont nevű francia mérnök szabadalmaztatott, távíróközpontként.
A különböző tanulmányok alapján úgy látszik, hogy Puskás valójában arra jött rá, hogy ez a távíróközpont tökéletesen megfelel a telefon céljára is, és erről győzte meg Edisont.
A legtöbb korabeli találmánnyal az a helyzet, nem biztos, hogy az alkotta meg elsőként, aki szabadalmaztatta, vagy aki ismertté tette, ugyanis sokszor pár évnyi vagy akár csak hónapnyi eltéréssel jutottak ugyanarra a megoldásra az alkotók, és a hírnév vagy gazdagság sok esetben a szerencsén vagy a feltaláló önmenedzselési képességén múlott.
Az első telefonközpont 1887 utáni állapotban (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)
Puskás kalandos életének utolsó szakaszát Budapesten élte le. 1884-ben, Ferenc öccse halálát követően hazaköltözött, ahol testvére, Puskás Ferenc már 1881-óta foglalkozott egy budapesti telefonközpont felállításával. (Itt, a budapesti telefonközpontban kezdte karrierjét Nikola Tesla.) A hálózatot gyorsan fejlesztette, gyűjtötte az előfizetőket.
A Telefonhírmondó pavilonja a Millenniumi Kiállításon 1896-ban (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)
A telefonhálózatot Baross Gábor 1887-ben államosította, de bérbe adta Puskásnak, ettől kezdve a cég neve Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata volt. Puskás Tivadar több más vállalkozásba is fogott, sikertelenül, ezért 1890-ben eladta minden távbeszélő részvényét, és a cég ettől kezdve nélküle működött.
Azonban Puskás legnagyobb találmánya ekkor született meg, 1892-ben szabadalmat kért egy újfajta „telefon-újságra”, amely szabadalmat meg is kapta. A telefonhírmondó 1893. február 15-én elkezdte működését.
A cég sikereit – amelyről a PestBudában már olvashattak – Puskás nem érte meg, egy hónappal később, 1893. március 16-án szívrohamot kapott és elhunyt.
Nyitókép: Puskás Tivadar (Fotó: Wikipedia)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius