A Nemzeti Múzeum megalapítását Széchényi Ferenc adománya tette lehetővé, amikor is 1802. november 25-én 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét átadta a nemzetnek.
E nemes tettet mások is követték, egyszerű emberektől kezdve az arisztokrata családokig sorra ajánlottak fel gyűjteményükből tárgyakat a múzeumnak, de az adományozók közül kiemelkedik Pyrker János László egri érsek (1772-1847), aki 1836-ban a múzeumnak ajándékozta a festménygyűjteményét.
Az adományozó egri érsek, Felsőőri Pyrker János László (Nagyláng, 1772. november 2. – Bécs, 1847. december 2.)
Az adományozás pillanatában még nem állt a múzeum épülete, annak felépítésére az 1832-1836-os országgyűlés ötszázezer forintot szavazott meg. Akkor ez hatalmas összeg volt, gondoljunk bele, Széchenyi István egy évi jövedelme 1825-ben 60 ezer forint volt, és a Lánchíd, ami a Monarchia akkori legértékesebb gazdasági vállalkozása volt, 6 millióba került.
A Pollack Mihály tervezte hatalmas múzeumépület 1846-ra már olyan állapotba került, hogy a Nemzeti Múzeum felépítésén és méltó gyűjteményének létrehozásán fáradhatatlanul dolgozó József nádor neve napján, március 19-én megnyithatott az első kiállítás. Ennek alapja pedig Pyker János László érsek gyűjteménye volt.
Pryker János László önmagában is érdekes személy volt. Eredetileg katonának készült, de a papi pályát választotta, ahol fényes karriert futott be, püspök, majd Velence pátriárkája lett (a festmények többségét az itt töltött hét év alatt vásárolta), 1827-től Eger érseke, akit 1844-ben az MTA tiszteletbeli taggá választott.
A Nemzeti Múzeum Rudolf Alt metszetén az 1840-es években
Egerben ő látott hozzá a vár rendbetételéhez, a bazilika felépítéséhez, városszépítő bizottságot is alapított. Eredetileg az egri érseki palotában kívánta elhelyezni a festménygyűjteményét, azonban 1836. április 12-én az Országgyűlésen, ahol döntöttek a Nemzeti Múzeum épületének felépítéséről, az akkor 140 darabos gyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel azzal a feltétellel, hogy abból egyet sem szabad külön választani, csak egyben lehet kiállítani.
A nagy jelentőségű adományokról az Országgyűlés törvényben is megemlékezett, az 1836. évi XXXVIII. törvénycikk 2. §-a így szól:
„Felső-Eőri Pyrker János László, Patriárcha és Egri Érseknek azon nemes tett, minél fogva ritka jelességű becses képgyüjteményét a nemzeti Muzeum gyarapításául, a Hazának felajánlá;”.
A gyűjteményt – amely eredetileg 140 darabos volt, de 1846-ra jelentősen, több mint 190 darabra bővült ki – tehát a Nemzeti Múzeum kapta meg, és 1844-ben szállították Pestre. E gyűjteményből nyílt meg a még épülő múzeumépületben az első kiállítás 175 évvel, ezelőtt 1846. március 19-én. A Társalkodó című lap 1846. március 26-án az alábbit írta:
„Áll ezen képtár 190 darab olajfestvényből, — mellyek nagy részben eredetiek. Ezek közt van olasz művészektől 111, németektől 45, németalföldiektől 24, francziáktól 7, spanyoloktól 2, magyar 1, öszszesen 190. Felvannak ezek állítva e’ két teremben, meliyek közül a’nagyobbik 91 egészen olasz, ’s a’ kisebbnek ablakközti fala 20 olasz, a’ többi kisebb terem falai pedig 79 vegyes iskolákbeli festvényeket foglalnak el. —
Rendeztetésük lehetőségig korszerinti, hogy annál tanulványosabb lehessen ’s hogy mindenki által jobban láttathassanak, kissé lejebb függesztettek. Ezek elrendezését Kiss Bálint akademiai képiró tiszta hazafiságból eszközlé.”
A kiállítást, amelyet Kiss Bálint rendezett, hetenként két napon, kedden és szombaton reggel 9 és délután 1 óra között lehetett megnézni. Két teremben voltak láthatók a képek, az elsőben az itáliai mesterek képeit, a másikban a többi képet. Az egyetlen magyar festmény Markó Károly A Szent Hajdan gyöngyeiből című munkája, amelyet 1833-ban készített.
Markó Károly: A Szent Hajdan gyöngyeiből című festménye, amelyet Pyrker János László egy költeménye ihletett
A megnyitóról, amelyen számos jeles személyiség vett részt, az Életképek című lap ezt írta 1846 március 21-én:
„E’ gyűjtemény egy szebb és nagyobb, a’ nemzet méltóságához minden tekintetben illő képtárnak olly derék magva's alapja, hogy élvezetei közt lehetlen élénk és mély hálára nem gerjedni annak ajándékozója, alapitója egri érsek Pyrker László ö excja iránt.”
Az ekkor megnyílt kiállítás Pest első nyilvános képtára volt, amely 1877-ig volt a Nemzeti Múzeum birtokában, ezután az Országos Képtárhoz került.
Nyitókép: A Nemzeti Múzeum épülete, amely otthont adott ennek a valóban történelmi kiállításnak, 1847-re készült el (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius