altmarius

cultură şi spiritualitate

1743. szeptember 8. | Károlyi Sándor halála

Gróf Károlyi Sándor.jpg

Szerző: Tarján M. Tamás

„Minden úgynevezett magyar pártütésnek szatmári békekötés a vége.”
(Ady Endre)

1743. szeptember 8-án hunyt el gróf Károlyi Sándor tábornagy, a kuruc, majd a császári erők hadvezére, Szatmár vármegye főispánja. Az arisztokrata politikus nevéhez fűződik a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke megkötése, ami a mai napig a magyar történelem egyik legvitatottabb szerződésének számít.

Károlyi a neves família „ősi fészkében”, Erdődön látta meg a napvilágot, édesapja, Károlyi László báró, a Tiszántúl egyik legelőkelőbb földbirtokosa volt. A későbbi kuruc vezér már 18 esztendős korában, 1687-ben megkapta a főispáni címet, így – pozíciója révén – hamarosan szembekerült a végvárrendszer felbomlása után szélnek eresztett vitézekből és szökött jobbágyokból verbuválódó „bujdosók” mozgalmával. A környező erdőségekben és mocsarakban bujkáló elégedetlenek aztán 1697-ben fegyveres felkelést robbantottak ki a Hegyalján, melynek leverésében a fiatal főispán is szerepet vállalt. Károlyi Sándor már idejekorán fogságba vetette Esze Tamást és Kis Albertet, igaz, a lázadás leverése után, rövid idő múltán szabadon is bocsátotta őket; a fiatal nemes úr tehát kezdetben lojális volt I. Lipóthoz (ur. 1657-1705), időközben azonban komoly energiát fordított a társadalmi konfliktus békés megoldására is.

A főispán hat évvel később, 1703 tavaszán ismét szembekerült egy felkeléssel, melynek szervezése ugyancsak a tarpai Esze Tamás nevéhez fűződött. Károlyi ekkor a vármegyei hadak élére állt, és júliusban Dolha mellett szétzavarta a gyülekező kurucokat, ezzel látszólag sikeresen meghiúsított egy újabb Habsburg-ellenes lázadást. A fiatal és becsvágyó báró abban reménykedett, hogy szolgálataival felkeltheti az uralkodó figyelmét, ezért jelentést írt Lipótnak, majd hamarosan Bécsbe is utazott. Károlyi számításai azonban nem váltak be, az udvarban ugyanis lebecsülték és kinevették aprócska győzelmét, közben ráadásul a Tiszaháton kirobbant egy újabb, sokkal komolyabb felkelés, melyet már személyesen II. Rákóczi Ferenc vezetett. A fiatal főispán megsértődött az őt ért gúnyos kritikák miatt, és az 1703-as év októberében átpártolt a fejedelem táborához.

Az akkor még zömmel jobbágyi erőkre támaszkodó Rákóczi nagyon megörült Károlyi érkezésének, és rögtön kinevezte őt „a mezei hadak generálisának.” 1704 elején így ő kapta meg a Dunántúl meghódításának a feladatát, ám az Esterházy Antal által – a gyakori uralomváltások miatt –„végzetes földnek” nevezett hadszíntéren ő sem tudott kiemelkedőt nyújtani: 1704 nyarán, Szentgotthárd mellett ugyan győzelmet aratott Rabatta seregei felett, de 1705 márciusában – miután korábban egyszer már kiszorult a Dunántúlról – Kiliti mellett súlyos vereséget szenvedett Heistertől. A szécsényi országgyűlésen időközben szenátorrá választott generális aztán később két ízben is az erdélyi hadak élére került, ám Rákóczi terveit sem 1706-ban, sem 1708 során nem tudta megvalósítani. Miután 1710 januárjában a végkimerülés szélén álló kurucok Romhánynál elszenvedték utolsó komoly vereségüket, Károlyi úgy látta, a háború folytatása már semmi hasznot nem hozhat Magyarország számára, ezért igyekezett Rákóczit rábeszélni a békekötésre. A fejedelem generálisát bízta meg a császári fővezérrel – Pálffy Jánossal – folytatott tárgyalások vezetésével, de míg Rákóczi csak időt akart nyerni, Károlyi valóban békére vágyott, ezért 1711. április 30-án Szatmáron megegyezett a „labancokkal.”

Minden bizonnyal a fegyverletétel volt Károlyi Sándor pályafutásának legvitatottabb döntése, melyet utóbb elsősorban azért kritizáltak, mert az egyezség a fejedelem távollétében született meg. Rákóczi és a kuruc oldallal szimpatizáló későbbi generációk ezért később árulással vádolták meg a generálist, és – miként azt Ady idézetéből is kitűnik – igyekeztek őt a lehető legnegatívabb színben feltüntetni. A realitások ismeretében viszont azt kell mondanunk, hogy a körülményekhez képest Károlyi messze kedvezőbb békét kötött, mint amire a felkelők számíthattak volna; a kurucoknak hirdetett amnesztiával és a lázadó nemesek birtokainak visszaadásával I. József (ur. 1705-1711) – és III. Károly (ur. 1711-1740) – olyan kompromisszumot ajánlott, amivel szemben a további reménytelen küzdelem értelmetlen és felelőtlen választás lett volna. Nem kétséges, hogy a fegyverletétellel Károlyi Sándor nehéz terhet vállalt, azonban komoly szerepe volt abban, hogy a török korban, a felszabadító háborúk során és a szabadságharc alatt átélt mérhetetlen szenvedés és nélkülözés után Magyarország végre gyarapodásnak indulhatott.

Károlyi érdemeit a bécsi udvar is elismerte, így a generális hamarosan grófi címet szerzett, idővel pedig megkapta az önkéntes száműzetésbe vonuló Rákóczi birtokainak egy részét; a kortárs és későbbi kritikusoknak persze mindez elegendő bizonyíték volt arra nézve, hogy a hadvezér valóban eladta, és elárulta a függetlenség ügyét. Azon túl, hogy ez az érvelés számos sebből vérzik, azt sem árt figyelembe venni, hogy 1711 után a többi „rebellis” nemes is visszatért a király hűségére, és sokan közülük hasonlóan fényes karriert futottak be Bécsben. Károlyi egyéni sikerei mellett ugyanakkor jelentős érdemeket szerzett a hosszú háborút követő újjáépítési munkálatokban, birtokain nagyarányú telepítéseket hajtott végre, miközben iskolákat, templomokat és kórházakat alapított. A szabadságharc utáni évtizedekben Károlyi – és rajta keresztül famíliája is – bekerült az arisztokraták legfelső köreibe, élete végén pedig még a tábornagyi rangot is elnyerte. Az egykori rebellis kuruc vezér 1743. szeptember 8-án bekövetkező haláláig az ország legfőbb méltóságai közé küzdötte fel magát, és megalapozta családja jövőjét, amiért az utókortól számos igazságtalan kritikát kapott.

Vizualizări: 20

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

201 state 

(ultimul: Mauritania)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 41

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA ARGONAUT

https://www.editura-argonaut.ro/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor