cultură şi spiritualitate
Szerző: Tarján M. Tamás
1703. május 27-én rakták le a Néva-folyó deltájában a Péter-Pál erőd alapkövét, ezzel I. Péter orosz cár (ur. 1682-1725) megbízásából megalapították Szentpétervár városát.
A 17. század során kiteljesedő Orosz Birodalom számára hosszú idő óta elemi szükséglet volt egy tengeri kijárat, hogy az ország minél előbb hozzáférhessen az Európában születő a tudományos és technikai vívmányokhoz. A nyugati modernizációt sürgető – fiatalon Európát bejáró – Nagy Péter cár uralkodása idején ez lett az orosz külpolitika legfontosabb célkitűzése, amit csakis a kijáratot elzáró Lengyelország és Svédország ellenében lehetett megvalósítani.
Az 1700-ban induló nagy északi háborút megelőzően Péter szövetséget kötött a lengyel féllel, és a svédek kárára próbált terjeszkedni. Bár 1700-ban Narva mellett katasztrofális vereséget szenvedett XII. Károly svéd királytól (ur. 1697-1718), a cár a későbbiek során mégis elfoglalta a mai Észtország területén fekvő Ingermanlandot és a Néva folyó torkolatának vidékét is. Még javában tartott a háború, amikor Péter parancsára 1703-ban megkezdték a tervezett főváros építését, ezért elsőként a későbbi Péter-Pál erőd alapjait rakták le.
Szentpétervár a jegyzékbe foglalt orosz jobbágyok és svéd hadifoglyok révén nehéz munkával épült fel, mivel a Domenico Trezzini udvari főépítész által irányított munkát számos akadály hátráltatta. A legnagyobb gondot a terület mocsaras éghajlata okozta, az építkezések során a munkások soraiban állandó járványok pusztítottak, az egészségtelen klíma miatt a város a későbbiekben is népszerűtlen maradt. A másik nehézség az építőanyagok hiánya volt, Péter ugyanis nem fából, hanem kőből és téglából akarta felépíttetni új fővárosát, amit Szentpétervártól igen messze lelhetett fel.
A cár szeme előtt a tervezés során Velence és Amszterdam példája lebegett, az orosz városok – köztük Moszkva is – ebben az időben zömmel faépületekből álltak. A nehézségek ellenére a városmag lassan fejlődésnek indult, Trezzini, majd Alexander Le Blond tervei alapján Szentpétervár műalkotásként épült fel, palotáival, monumentális épületeivel egy új orosz építészeti stílust, az úgynevezett péteri barokkot testesítve meg. A mára már világörökségként megbecsült történelmi városrész, a Téli Palota, a cárok koronázásának otthont adó Szent Péter és Pál-katedrális, a Mensikov Palota épülete csak pár példa, mely az 1712-ben fővárosnak kinevezett Szentpétervárt kiemelte az elmaradott orosz városok közül.
Miután 1709-ben XII. Károly vereséget szenvedett Poltava mellett, Péter úgy látta, megkezdheti a város benépesítését, ezért több tízezer embert telepített a Néva torkolatába – haláláig körülbelül 40 000 főre emelkedett volt az új főváros lakossága. Szentpéterváron kaptak helyet azok az intézmények is, melyeket a cár birodalmi reformjai hoztak létre: itt rendezkedett be például az állam irányítására szolgáló Tizenkét Kollégium, a korszerű haditengerészet parancsnoksága, vagy a tudományos életet fellendítő Akadémia.
Péter után egy négyéves átmeneti időszakot kivéve – II. Péter 1728-ban visszahelyezte székhelyét Moszkvába – egészen a bolsevik hatalomátvételig a Néva partján fekvő város maradt az Orosz Birodalom fővárosa, a gazdasági és szellemi élet centruma, a keleti birodalom legeurópaibb pontja. A Szent Péter apostolról elnevezett új nagyváros beváltotta a hozzá fűzött reményeket, Puskint idézve ablakot nyitott Európára, aminek szépsége a mai napig csodálattal tölti el az oda látogatókat.
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius