Szerző: Tarján M. Tamás
„Uram, attól a szeretettől vezérelve, melyet néhány barátja iránt érzek, gondoskodni akarok a testi épségéről. Ennélfogva azt tanácsolom Önnek, hogy ha kedves az élete, találjon valami mentséget, hogy távol maradhasson a parlamenttől; Isten és ember ugyanis összefogott, hogy megbüntesse a mostani idők romlottságát.”
(Részlet az összeesküvést leleplező Monteagle-levélből)
1605. november 5-én, nem sokkal éjfél után tartóztatták le Guy Fawkes-t egy, a londoni Westminster-palota közelében található pincében, ahol a férfi összesen 36 hordó puskaport őrzött. Fawkes elfogásával lepleződött le a híres „lőpor-összeesküvés”, melynek résztvevői a néhány órával később összeülő parlament és I. Jakab angol király (ur. 1603-1625) felrobbantására készültek.
Mint ismeretes, VIII. Henrik (ur. 1509-1547) – viharos házaséletével is összefüggésben – az 1530-as évek elején szakított Rómával, majd a mindenkori angol király fősége alatt megalapította az anglikán egyházat, a teljes protestáns fordulathoz azonban az uralkodói akarat önmagában kevésnek bizonyult. A folyamatot az is lassította, hogy Henrik leánya, I. (Véres) Mária (ur. 1553-1558) rövid országlása alatt megpróbálta helyreállítani a katolicizmus korábbi tekintélyét, ennél azonban sokkal többet nyomott a latban, hogy az angol alattvalók többsége ragaszkodott régi hitéhez.
A Máriát követő „szűz királynő”, I. Erzsébet (ur. 1558-1603) 45 éves országlása alatt – számos európai uralkodóhoz hasonló módon – megkísérelte erőszakkal győzelemre segíteni az anglikán protestantizmust: a katolikusok érvényesülését a hivatalnoki pályán a neki – mint egyházfőnek – tett hűségesküvel igyekezett ellehetetleníteni, ezenfelül azonban súlyos bírságokkal, sőt, alkalmasint börtön-, vagy halálbüntetéssel is sújtotta Rómához hű alattvalóit. A Tudor uralkodónő gyakorlatilag potenciális ellenségként kezelte az angol katolikus közösséget, ezt a borús viszonyt pedig Erzsébet pápai kiátkozása (1570), majd a Nagy Armada 1588. évi hadjárata még inkább elmérgesítette. Az üldözött vallási kisebbség életkörülményeiben csak azután mutatkozott némi remény a javulásra, hogy a királynő befejezte életét; a Tudor-ház kihalásával Anglia új uralkodót választott, a jelöltek többsége pedig az előző dinasztia tagjainál toleránsabbnak ígérkezett.
A Stuart-házból származó VI. Jakab skót király – I. Jakab néven angol király – személyében ugyan egy protestáns férfi foglalta el a szigetország trónját, ám a katolikusok számára mégis bizakodásra adott okot az a tény, hogy az uralkodó felesége és édesanyja, a tragikus sorsú Stuart Mária (ur. 1542-1567) is az ő hitüket vallotta. Jakab országlásának első hónapjai igazolták a várakozásokat, ugyanis a király eltörölte az I. Erzsébet által kivetett bírságokat, illetőleg több katolikus előkelőt – köztük Northumberland grófját – magas pozíciókba juttatott, ám ezekkel a lépésekkel rövid időn belül magára haragította a puritánokat. Jakab a tiltakozások – és egy kisebb konspiráció – hatására 1603 végén levette a kezét a „pápistákról”, visszaállította a római egyház híveit sújtó intézkedéseket, majd 1604 februárjában kilátásba helyezte a katolikus klérus elüldözését.
A „lőpor-összeesküvés” résztvevőit a londoni udvar egyházpolitikája nyomán támadt kiábrándultság ösztönözte a szervezkedésre, a konspiráció vezéralakja azonban – a közhiedelemmel ellentétben – nem Guy Fawkes, hanem egy warwickshire-i nemes, Robert Catesby volt. A katolikus férfit derékba tört karrierje és börtönbe vetett édesapja szenvedéseinek megtorlása motiválta a merénylet tervének kidolgozására, mely nagy vonalakban már 1604 februárjában megszületett. Catesby arra készült, hogy egy ülés alatt felrobbantja a parlament felsőházát – tehát a Lordok Házát – és a jelenlévő királyt, majd a protestáns elit megsemmisítése után társaival visszaállítja a katolikusok uralmát. A férfi Jakab halála után a 9 esztendős Stuart Erzsébetet akarta bábként a trónra ültetni, és ehhez az európai hatalmak – különösen III. Fülöp spanyol király (ur. 1598-1621) – jóváhagyását és támogatását is igyekezett elnyerni.
Ennek érdekében Catesby 1604 tavaszán a kontinensre küldte Thomas Wintourt, aki Németalföldről a szervezkedés legismertebb alakjával, Guy Fawkes-szal tért vissza Angliába. A trió – John Wrighttal és Thomas Percyvel kiegészülve – 1604 májusában egy fogadóban esküt tett a vakmerő terv végrehajtására, majd a férfiak szétszéledtek az országban, I. Jakab ugyanis hamarosan berekesztette az országgyűlést. Az előzetes várakozások szerint a törvényhozás 1605 februárjában tért volna vissza munkájához, ám a pestis fenyegetése miatt a Stuart uralkodó az ősz végére, november 5-ére halasztotta a két ház összehívását.
Az összeesküvők ezt a napot szemelték ki a Lordok Házának levegőbe repítésére, hiszen a megnyitón – hasonlóan például a pozsonyi diétához – az uralkodó trónbeszédet intézett az egybegyűltekhez. Az akció előkészületei során Catesby házat szerzett társainak a Westminster központjában, Thomas Percy pedig – Northumberland grófjával ápolt kapcsolata révén – pincét bérelt az országgyűlés épületének közvetlen közelében. Feltételezések szerint több hónapig tartott, míg az összeesküvők a Temzén Londonba csempészték azt a 36 hordó puskaport, amellyel november 5-én fel akarták robbantani a Westminster-palotát. Ez idő alatt Catesby újabb katolikus nemeseket nyert meg vakmerő tervének, akik már azt kapták feladatul, hogy – vagyonuk, vagy lóállományuk révén – készítsenek elő egy felkelést Közép-Angliában, mely az országgyűlés tagjainak elpusztítása után vette volna kezdetét.
Az összeesküvők vezérének számításaiba azonban időközben hiba csúszott, ugyanis az egyik csatlakozónak, Francis Treshamnek két sógora is a Lordok Házának tagja volt, akiket az illető meg akart menteni a katasztrófától. Ennek érdekében Tresham 1605 októberében levelet küldött egyik rokonának, Lord Monteagle-nek, melyben óva intette őt az országgyűlés megnyitó ülésén való részvételtől, és – nagy vonalakban – felfedte előtte a robbantás tervét. Jóllehet, a „névtelen jótevő” azt javasolta a lordnak, hogy égesse el a levelet, Lord Monteagle egyenesen a királyi tanács elnökéhez, Robert Cecilhez vitte az üzenetet, aki úgy döntött, hogy a merénylet előtti éjszakán csap le az összeesküvőkre.
I. Jakab katonái 1605. november 5-én, röviddel éjfél után törtek be a Westminster-palota közelében található pincébe, ahol megtalálták Guy Fawkes-t, és felfedezték a merényletre szánt 36 hordó puskaport. Bár a férfi John Johnson álnéven mutatkozott be, és háromnapi kínzás után sem szolgált használható információval, a helyiség bérlőjeként Thomas Percy is hamar lelepleződött, így Catesby öt társával együtt úgy döntött, hogy elmenekül Londonból. A szökevények november 8-án harcba keveredtek az őket üldöző katonasággal, mely során hárman életüket vesztették, hárman pedig fogságba estek.
A hajsza egészen az 1606-os év első napjáig zajlott, mígnem – utolsóként – Robert Wintour is I. Jakab katonáinak kezébe került. A szervezkedés résztvevőit szörnyű kínvallatásnak vetették alá, majd január 30-án bestiális módon végeztek velük: a felségárulásért akasztással, csonkítással és felnégyeléssel kellett bűnhődniük mindazoknak, akik megérték az ítélethirdetés napját. Ezzel egy időben Sir Edward Coke államügyész kapcsolatot „fedezett fel” Catesby-ék és a jezsuita rend között, így a londoni udvar hajtóvadászatot indított a katolikus egyház ellen, melynek sok ártatlan hívő is áldozatul esett.
A „lőpor-összeesküvés” lelepleződése után I. Jakab visszaállította az I. Erzsébet által életbe léptetett összes intoleráns intézkedést, ráadásképpen pedig szavazati joguktól is megfosztotta a katolikusokat. Miközben a londoni udvar bűnbakot kreált a római egyház híveiből, 1606 januárjában a törvényhozás azt is elrendelte, hogy az angol király alattvalói minden év novemberének ötödik napján adjanak hálát a „lőpor-összeesküvés” kudarcáért – ez a jogszabály egészen a 19. század közepéig érvényben maradt, a tűzijátékkal egybekötött ünnepség pedig – melynek kapcsán ma már nem a katolikusellenesség, hanem Guy Fawkes alakja él a köztudatban – napjainkban is nevezetes események számít Nagy-Britanniában.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius