altmarius

cultură şi spiritualitate

1520. június 29. | Montezuma azték király halála

Szerző: Tarján M. Tamás

„A nagy Montezuma körülbelül negyven éves volt, magas és arányos alkatú, szikár, vékony és nem túl sötét, bár bőre színe olyan volt, mint a többi indiáné. Haja nem volt hosszú, csupán alig a füléig ért, és rövid, fekete szakállat viselt […] Arca meglehetősen hosszúkás és vidám, szeme apró volt, megjelenése és viselkedése pedig egyszerre fejezett ki enyheséget és – ha szükséges volt – komoly lélekjelenlétet.”
(Bernal Diaz del Castillo leírása Montezumáról)

1520. június 29-én hunyt el II. Montezuma (ur. 1502-1520), az Azték Birodalom kilencedik királya, akinek uralkodása Hernán Cortez és a spanyol konkvisztádorok Mexikóba érkezése miatt vált nevezetessé. A közép-amerikai törzs állama Montezuma alatt élte fénykorát, az európaiak behatolása azonban gyors hanyatláshoz vezetett, a kitörő káoszban pedig maga a király is életét vesztette.

A leghíresebb azték uralkodót ma már egyszerűen csak Montezumaként – vagy a pontos kiejtés ismerete híján Moctezumaként – szokás emlegetni, ám a 15. században élt még egy király, aki ezt a nevet viselte, így az utókor a második, míg saját népe az ifjabbik jelzővel illette őt. II. Montezuma 1466 körül látta meg a napvilágot; édesapja a hatodik tlatoani, Axayacatl (ur. 1469-1481) volt, ám az azték szokások szerint annak 1481-ben bekövetkező halálával nem ő, hanem két nagybátyja örökölte meg a főhatalmat. Ezen uralkodók egyike, Ahuízotl (ur. 1486-1502) idején indultak a közép-amerikai törzs legjelentősebb hódító hadjáratai, melyek során Montezuma is kitüntette magát. Az aztékok legismertebb királya 1502-ben lépett trónra, országlásának mérlegét azonban nehéz objektíven megvonni, hiszen vitathatatlan tény, hogy az addig töretlenül fejlődő birodalom az uralkodó haláláig az összeomlás szélére sodródott.

Montezuma minden bizonnyal azt a feladatot kapta elődjétől, hogy konszolidálja a megnövekedett királyságot, ugyanis Ahuízotl alatt az azték területek megkétszereződtek, így Tenochtitlán urai kis híján az egész mai Mexikót fennhatóságuk alá vonták. Az általános vélekedés szerint Montezuma végül méltatlannak bizonyult örökségéhez, és sokan tehetségtelen uralkodónak könyvelték el őt, a trónra lépésével kezdődő állítólagos hanyatlást azonban – többek között – az a tény is cáfolja, hogy a törzs 1502 után is indított hódító háborúkat, sőt, a terjeszkedés még akkor sem torpant meg, amikor a spanyol konkvisztádorok már Tenochtitlánban tartózkodtak. Abban nincs vita, hogy az európaiak érkezése megpecsételte a birodalom sorsát, ám szigorú kritikával kell illetnünk mindazokat az azték és spanyol forrásokat, amelyek a bukásért Montezuma gyengekezűségét teszik felelőssé, hiszen a későbbi krónikások az események leírásakor egyszerű – és nem feltétlenül tényszerű – magyarázatra törekedtek. Mindemellett a spanyol beszámolók azzal a céllal íródtak, hogy legitimálják Cortez hódításait, míg az azték kútfők a katasztrófa felelősét igyekeztek megtalálni, így aztán a felek sajátos igényei bűnbakot kreáltak az uralkodóból.

Mint ismeretes, Cortez és maroknyi serege 1519 márciusában szállt partra Veracruznál, az a megállapítás azonban nem állja meg a helyét, hogy Montezumát készületlenül találta a spanyolok érkezése. Két évvel a híres konkvisztádor előtt, Juan de Grijalva vezetésével már kikötött egy európai hajó Mexikó keleti partvidékén, melynek legénysége kapcsolatba is lépett az azték fennhatóság alatt élő totonac indiánokkal. Ez a törzs akkoriban értesítette Tenochtitlánt a fehér jövevények érkezéséről, Montezuma pedig tisztában volt azzal, hogy idővel újabb felfedezők szállhatnak majd partra birodalmában, ám a spanyolok szándékait nem ismerte. Cortezék pénzsóvárságuktól vezetve azzal a céllal érkeztek, hogy kirabolják a szemlátomást gazdag birodalmat, amit a legegyszerűbben az aztékok által meghódított törzsek fellázításával tudtak végrehajtani. Indián szeretője, Marina segítségével a konkvisztádor idejekorán szívélyes kapcsolatot alakított ki az alávetett népekkel, így a birodalom belső területei felé haladva egyre tekintélyesebb katonai erőre tett szert.

Az utókor azzal vádolta Montezumát, hogy bénultan figyelte, amint a spanyolok szétszakították birodalmát, ám ebben a kérdésben a király személyéhez fűződő legendák mára igencsak elhomályosították a valóságot. Tény, hogy az azték uralkodó nem akart fegyveresen fellépni a rejtélyes idegenek ellen, ám az általa küldött ajándékokkal és tenochtitláni reprezentációjával valószínűleg hatalmát és erejét igyekezett demonstrálni; az a történet, mely szerint a király Quetzalcoatl istenség leszármazottjának – vagy földi megtestesülésének – hitte Cortezt, és ezért bánt tisztelettel a hódítókkal, valószínűleg a későbbi spanyol szerzők fantáziájának szüleménye, hiszen Montezumának a fennmaradt azték mondák alapján semmi oka nem volt arra, hogy a szárnyas kígyóként ábrázolt isten visszatérését várja. Az igazságot persze 500 év után már nehéz kibogozni, ám információink alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a király alábecsülte, de legalábbis félreismerte vendégeit.

Ezzel magyarázható, hogy az uralkodó 1519. november 8-án mesébe illő pompával fogadta a spanyol látogatókat Tenochtitlánban, akiket a következő hónapokban saját palotájában szállásolt el, mígnem vendéglátóból a konkvisztádorok foglya lett. A spanyol-azték viszony megromlásának folyamatáról és Montezuma túszul ejtéséről nincsenek konkrét információink, ám a konfliktus valószínűleg abban gyökerezett, hogy az európaiak jelenléte mindinkább zavarta a király alattvalóit, aki aztán idővel felszólíthatta Cortezt a távozásra. Amikor ez bekövetkezett, a spanyolok vélhetően erőszakoskodni kezdtek, majd házi őrizetbe kényszerítették az uralkodót, aki tehetetlensége okán saját népe előtt is népszerűtlenné vált.

A nyílt háború kezdetét az 1520. május 20-án végrehajtott mészárlás jelezte, aminek következményeként a Montezumát fogva tartó konkvisztádorok lényegében ostromgyűrűbe kerültek Tenochtitlánban. A hétről hétre erősödő feszültség aztán odáig vezetett, hogy az aztékok nem csak Cortezék, de saját uralkodójuk ellen is fellázadtak. A király végül egy összecsapás során, 1520. június 29-én vesztette életét, halálának pontos körülményeire azonban mindmáig nem derült fény. A spanyolok krónikások szerint Montezumát saját alattvalói kövezték halálra, míg az aztékok úgy tartották, a zűrzavarban a hódítók gyilkolták meg az uralkodót.

Perdöntő bizonyítékokat persze ebben a kérdésben is nehéz volna felmutatni, annyi azonban bizonyos, hogy a király elhunytával Cortezék utolsó ütőkártyája is elveszett, így a spanyolok kénytelenek voltak elmenekülni Tenochtitlánból. Montezuma halála után előbb fivére, Cuitláhuac (ur. 1520), majd Cuauhtémoc (ur. 1520-1521) vette át a hatalmat, akik háborút hirdettek a hódítók ellen, ám 1521 augusztusára a főváros – és vele az azték kultúra színe-java – így is a spanyol pusztítás martalékává lett.

Vizualizări: 47

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor