altmarius

cultură şi spiritualitate

1493. szeptember 9. | A „horvát Rigómező” – a korbávmezei csata

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1493_szeptember_9_a_horvat_rig...;

Szerző: Tarján M. Tamás

„Így végül megfutott és tönkrement a hadsereg, Frangepán János, ez a derék és testben-lélekben kiváló férfi elesett, ugyanabból a családból fogságra került Miklós, és odaveszett Károly gróf a lovasság zömével együtt. Mások csapatonként verettek le és futottak meg, ahol összeverődtek, ott kellett felújítaniuk a harcot az üldözőkkel, hasonló szerencsével, vagy megöltek, vagy rabságra vetettek mindenkit. A mieink közül ötezer-hetvenhét, az ellenségből körülbelül ezer esett el.”
(Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei)

1493. szeptember 9-én vívták Jakub pasa boszniai szandzsákbég portyázó csapatai és Derencsényi Imre horvát bán seregei a korbávmezei csatát, mely a keresztény fél megsemmisítő vereségével végződött; a szörnyű veszteségek nyomán az ütközet később a „horvát Rigómezőként” vonult be a történelembe.

Mint ismeretes, a Magyar Királyság déli területeit védelmező végvárrendszer kiépítése már Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) alatt megkezdődött, a határvidéken emelt erősségek azonban csupán a reguláris oszmán erők ellen jelentettek megoldást. A szélsebesen mozgó török könnyűlovasok – ún. akindzsik – portyái a végvárak árnyékában is folytatódtak, sőt, a 15. század derekán, Bosznia meghódítása (1463) után ezek az egységek már a stájer és karintiai vidéket is rendszeresen végigdúlták. Az akindzsik pusztítása ellen a Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) és II. Bajazid szultán (ur. 1481-1512) által 1483-ban megkötött – majd később többször meghosszabbított – szerződés sem jelentett orvosságot, hiszen a határ menti villongások békeidőben is folytatódtak.

Horvátország helyzete aztán a nagy uralkodó elhunytával tovább romlott, ugyanis a Mátyás halálát követő trónöröklési vita a perifériaterületeken sokkal súlyosabb zűrzavart idézett elő: bár a rákosi országgyűlés 1490-ben II. Ulászlót (ur. 1490-1516) ültette a trónra, Miksa római király (német-római császárként ur. 1493-1519) és a szlavón herceggé kinevezett Corvin János párthívei a következő években is dacoltak a főhatalommal, ez a konfliktus pedig időnként fegyveres harccá fajult. Az ország fokozódó decentralizációja, a végvárak elhanyagolása és a fekete sereg szétverése ugyancsak súlyos következményekkel járt Horvátországra nézve, melynek lakói 1491-ben és 1493-ban is elszenvedtek egy török támadást. Első alkalommal – a Vrpile-szurdokban – a horvátok ugyan súlyos vereséget mértek a boszniai szandzsákbég hadaira, Jakub pasa 1493-as hadjárata azonban már katasztrofális végeredménnyel zárult.

A boszniai szandzsákbég az 1493-as esztendőben viszonylag későn, augusztus végén indította meg északi portyáját, melynek fő célpontja ismét Stájerország és Karintia területe volt. A horvátországi állapotokat kiválóan jellemzi az a tény, hogy az oszmán hadjárat idején Derencsényi Imre bán éppen Brinje várát ostromolta, hogy rákényszerítse a Frangepánokat az általuk kisajátított királyi birtokok visszaadására. A II. Ulászlót képviselő bán és a legnagyobb famíliák – Frangepánok, Zrínyiek, Blaskovicsok – konfliktusa csak azután csitult el, miután a harcoló felek hírül vették, hogy Jakub pasa seregei az osztrák tartományokban több ezer foglyot ejtettek, és visszaútjuk során számos horvát várost feldúltak. A közös ellenség megállítása érdekében a főméltóságok szövetségre léptek Derencsényivel, aki egy szurdokban útját állta a török hadaknak, és a szabad elvonulás fejében a zsákmányolt javak átadását és a foglyul ejtett keresztények szabadon bocsátását követelte Jakub pasától.

Az oszmán vezér elutasította a bán feltételeit, és az erdős terepen átvágva a Korbávmezőre vezette 8000 akindzsiből álló seregét, ahol ütközetet ajánlott ellenfelének. Derencsényi a horvát főúri famíliák támogatásának köszönhetően 13 000 katonával rendelkezett, ám hadereje döntő részben felkelt parasztokból állt, ezért húzódozott a csata vállalásától; Frangepán Bernardin nyomására végül 1493. szeptember 9-én mégis úgy döntött, hogy szembeszáll a törökökkel.

Az ütközet kedvezőtlenül indult a keresztények számára, ugyanis az akindzsik első rohama során Frangepán Bernardin, aki korábban a leginkább erősködött a csata vállalása mellett, csapataival megfutamodott a harcmezőről, és kis híján a horvát sereg egészét magával rántotta. Derencsényi Imre megmaradt egységei véres küzdelem árán végül vissza tudták verni a törököket, a kibontakozó ellentámadás során azonban Jakub pasa a környező erdőségekbe csalta ellenfelét, és egy folyóparti tisztáson körbezárta a horvát hadakat.

A bekerített keresztények ebben a reménytelen helyzetben sem adták meg magukat, így az akindzsik véres küzdelemben szinte mind egy szálig lemészárolták a csapdába esett katonákat. Egyetlen nap leforgása alatt több mint 7000 horvát vitéz vesztette életét, ráadásul a korbávmezei ütközetben elhullott az ország nemességének színe-java. A megvert had fővezére, Derencsényi Imre csak Jakub pasa szigorú parancsa nyomán maradt életben; a bánt a törökök a diadal után Konstantinápolyba vitték, majd élete hátralévő hónapjaira egy szigetre internálták.

A korbávmezei szörnyű vereség híre egész Európát megrázta, az utóbb „horvát Rigómező” névvel illetett csata azonban szerencsére nem járt olyan szörnyű következményekkel, mint az egykoron Szerbiát ért megsemmisítő csapás. A végvárrendszernek köszönhetően a bánság területe továbbra is a Magyar Királyság birtokában maradt, ám a vesztes csata után mind gyakoribbá váló oszmán portyák miatt a térség rohamosan elszegényedett, népessége pedig az itáliai partvidék és az örökös tartományok biztonságosabb területeire menekült.

Vizualizări: 35

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

201 state 

(ultimul: Mauritania)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 41

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA ARGONAUT

https://www.editura-argonaut.ro/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor