altmarius

cultură şi spiritualitate

1414. november 5. | A konstanzi zsinat megnyitása

Szerző: Tarján M. Tamás 


„Ezután a zsinat elnöke felszólította Huszt, hogy tagadja meg mindezeket; de ez a cseh felemelkedve hangosan kijelentette: 'Nem vagyok hajlandó eltérni tanításomtól és Jézus Krisztus evangéliumába vetett hitemtől; Isten segítségével bennem marad az ő ereje is, ha a szentírás szavaival be nem bizonyítjátok (az én meggyőződésem) ellenkezőjét. Ha ezt bebizonyítjátok nekem, akkor én, amennyire csak ajkam ereje engedi, dicsőítem a (római) egyházat.'”
(Részlet Poggio Bracciolini beszámolójából, aki Husz perének szemtanúja volt) 

1414. november 5-én nyitotta meg XXIII. János pápa a konstanzi egyetemes zsinatot, melynek összehívását Luxemburgi Zsigmond magyar és német király (ur. 1387-1437) azért kezdeményezte, hogy véget vessen a nyugati egyházszakadásnak. A majdnem 3 és fél évig ülésező zsinat ezt a feladatot – V. Márton pápa megválasztásával – sikeresen teljesítette, az eretneknek nyilvánított Husz János kivégzésével, valamint a konciliarizmus eszméjének kibontakozása nyomán azonban új konfliktusokat is támasztott Európában.

Amikor XI. Gergely pápa 1377-ben visszatért Rómába, úgy tűnt, az „avignoni fogság” hét évtizedes zűrzavaros időszaka valahára véget ért. A kortársaknak aztán csakhamar csalódniuk kellett, ugyanis az egyházfő a következő évben befejezte életét, a VI. Orbán pápát megválasztó konklávé pedig káoszba fulladt; a bíborosok egy része hamarosan VII. Kelement emelte trónra, majd a francia származású egyházfővel visszatért Avignonba, ezzel a katolikus egyház – több évtizedre – két részre szakadt. Miközben az avignoni és római pápák megszakítás nélkül viaskodtak a hatalomért, a klerikusok körében mindinkább elterjedt a – többek között Padovai Marsilius, William Ockham, majd a 15. század elején Pierre d'Ailly által hirdetett – konciliarizmus eszméje, mely a zsinaton összegyűlt püspökök, papok és érsekek összességét tekintélyesebbnek tartotta Róma fejénél. Tekintve, hogy az egyház fő gondja ebben az időszakban a kettős pápai hatalomban gyökerezett, ez az idea termékeny talajra hullott, és komoly szerepet játszott abban, hogy 1409-ben XII. Gergely és XIII. Benedek udvarának néhány bíborosa zsinatot hirdetett Pisába. Az itáliai városban tartott gyűlés aztán egy harmadik pápát – V. Sándort, majd annak halála után XXIII. Jánost – is trónra ültetett, ezzel a zűrzavar még inkább fokozódott.

A kaotikus viszonyok nyomán – az 1410-ben német uralkodóvá választott Luxemburgi Zsigmond magyar király vezetésével – hamarosan egy egész Európát átfogó mozgalom bontakozott ki, melynek célja egy egyetemes zsinat összehívása, ezáltal pedig az egyházszakadás felszámolása volt. XXIII. János abban bízott, hogy a gyűlés az ő hatalmát fogja majd megerősíteni, ezért együttműködött Zsigmonddal, és 1414. november 5-ére, Konstanzba összehívta a katolikus egyház történetének 15. egyetemes zsinatát. A nyitóünnepségen 29 bíboros, 100 kánonjogi doktor, 134 apát, valamint 183 püspök és érsek vett részt, ami ugyancsak komoly tekintélyt kölcsönzött a gyűlésnek – de nem az egyházfőnek. Hamarosan kiderült ugyanis, hogy XXIII. János hiú ábrándokba ringatta magát, mivel a klerikusok öt „nemzetbe” sorolásával elveszítette azt a többséget, amire a tárgyalások során támaszkodni kívánt.

A zsinat kicsúszott a pápa irányítása alól, hiszen a klerikusok összessége egyértelműen az egyházfő fölé rendelte magát, ráadásul – Zsigmondnak köszönhetően – a testület azután sem oszlott fel, hogy XXIII. János 1415 márciusában szökésével próbálta megakadályozni a letételére irányuló kísérletet. A király ekkor állítólag személyesen lovagolt körbe Konstanz városában, hogy lebeszélje a résztvevőket a hazautazásról, ezzel pedig megmentette az egyházegyesítés ügyét; a bujkáló pápát hamarosan visszavitték a Bodeni-tó partján található városba, és miután megfosztották hatalmától, börtönbe zárták. Ami a másik két egyházfőt illeti, XII. Gergely 1415 májusában – küldöttei útján – lemondott trónjáról, a vonakodó XIII. Benedek megbuktatása érdekében pedig Zsigmond később Dél-Franciaországig utazott, hogy a spanyolokat is lebeszélje az avignoni pápa támogatásáról. Benedek végül nem volt hajlandó lemondani trónjáról, és egészen 1423-ig uralkodott – elszigetelten – az aragóniai király védnöksége alatt.

Luxemburgi Zsigmond királyunk tehát oroszlánrészt vállalt abban, hogy a konstanzi zsinat – Ottone Colonna személyében – 1417-ben végre megválaszthatta az új, mindenki által elismert pápát, aki V. Márton néven kezdte meg pontifikátusát. Jellemző módon az új egyházfő már első intézkedéseivel arra törekedett, hogy kikerüljön a zsinat hatalma alól, és letörje a konciliarista mozgalmat – ezzel pedig több évtizedes küzdelmet indított el az egyházon belül –, a skizma azonban véget ért, Zsigmond és a többi világi uralkodó fő célja teljesült. Ezért aztán a konstanzi zsinatot joggal tartjuk világtörténelmi jelentőségűnek, még akkor is, ha a magyar és német király végül belebukott abba a tervébe, hogy Európa összes vallási konfliktusát rendezze. A gyűlés például hiába tett kísérletet arra, hogy a Német Lovagrend és a lengyel–litván állam között fennálló konfliktust rendezze, a huszitizmus esetében pedig a zsinati eljárás egyenesen katasztrófához vezetett.

Bár Luxemburgi Zsigmond azzal az őszinte szándékkal hívta Husz Jánost Konstanzba, hogy véget vessen a cseh teológus és a pápaság szembenállásának, a wycliffe-i tanokat elítélő klerikusok az angol prédikátor késői követőjével sem bántak kesztyűs kézzel, és 1415 júliusában – kísérőivel együtt – máglyán égették el az eretneknek nyilvánított papot. Zsigmond, aki bátyja, IV. Vencel (ur. 1378-1419) halála után később a cseh trón várományosává vált, új népe szemében a menlevél dacára meggyilkolt teológus halálának fő felelőse lett, így a konstanzi zsinat döntése miatt majdnem másfél évtizedes háborúskodásra kényszerült a huszitákkal szemben.

Vizualizări: 40

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

203 state 

(ultimul: Cabo Verde)

Numar de steaguri: 265

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 39

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA CASA CĂRȚII

https://www.casacartii.ro/editura/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/noutati/filtre/edituri/polirom/

25. DAFFY'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor