cultură şi spiritualitate
Szerző: Tarján M. Tamás
„Miután pedig a magyarok állandóan igaztalanságból háborognak, akár a sós tenger: a leviatán e gonosz fiai követek útján behívták a fattyú Boricsot, jöjjön be és segítségükkel foglalja el a királyságot, mert Kálmán király fiának hitték őt.”
(Részlet a Képes Krónikából)
1132. július 22-én ütköztek meg a Sajó mellett II. (Vak) Béla magyar király (ur. 1131-1141) és a III. Boleszláv lengyel fejedelem (ur. 1107-1138) által támogatott Borisz herceg seregei. A csata a törvényes uralkodó elsöprő győzelmével végződött, Könyves Kálmán állítólagos fia azonban kitartó trónkövetelőnek bizonyult: a következő két évtized során több alkalommal is kísérletet tett a Szent Korona megszerzésére.
Az Árpád-kor egyik legkalandosabb életű trónkövetelője, Borisz Eufémia magyar királyné gyermekeként, az 1113-as esztendő környékén látta meg a napvilágot. Édesanyja Könyves Kálmán (ur. 1095-1116) második feleségeként érkezett hazánkba, az uralkodó azonban később házasságtöréssel vádolta meg Eufémiát, így a herceg már Kijevben, nagyapja, Vlagyimir Monomah nagyfejedelem (ur. 1113-1125) udvarában született. Kálmán sohasem ismerte el gyermekének Boriszt, a fiú azonban királyi sarjhoz méltó nevelést kapott, majd igényt támasztott a Szent Koronára, amit – politikai érdekeiknek megfelelően – alkalmasint a térség uralkodói is jogosnak ismertek el.
A fiatalember több évtizedes bolyongása 1130 körül vette kezdetét, amikor a feszült bizánci-magyar viszony láttán II. János császár (ur. 1118-1143) konstantinápolyi udvarába ment, hogy a Komnénoszok vazallusaként szerezze meg a trónt. Az uralkodó, aki házassága révén rokonságban állt az Árpádokkal – felesége ugyanis Piroska, Szent László (ur. 1095-1116) leánya volt – szívélyesen fogadta Boriszt, sőt, egyik unokahúgát is hozzáadta, a Magyarország elleni vállalkozás támogatásától azonban már tartózkodott. János császár állásfoglalását vélhetően a kis-ázsiai szeldzsukok ellen viselt háború befolyásolta, Kálmán állítólagos fia azonban nem akarta az idejét vesztegetni a bizánci udvarban.
Éppen ebben az időben, 1131 márciusában hunyt el II. István király (ur. 1116-1131), akinek halálával a vak – és sokak által magatehetetlennek tartott – Béla mellett Borisz is komoly eséllyel pályázott a trónra. II. Béla ugyan 1131 tavaszán fejére tehette a Szent Koronát, ám riválisának táborát jelentősen megnövelte, hogy Ilona királyné nyomására az Aradon tartott országgyűlésen – bosszúból azért, mert egykoron a királyt apjával, Álmos herceggel együtt megvakították – 68 nemes urat lemészároltak. E vérengzés mellett az is a trónkövetelő kezére játszott, hogy III. Boleszláv lengyel fejedelmet aggodalommal töltötte el Béla németbarát külpolitikája, és a diplomáciai fordulat reményében hajlandó volt támogatni Borisz törekvéseit. A kalandor herceg tehát hamarosan Lengyelországba utazott, és 1132 nyarán Boleszláv segítségével megindult Magyarország ellen.
Bélát és Ilona királynét természetesen nem érte készületlenül a támadás. Az uralkodópár kihasználta nyugati kapcsolatait, és III. Lipót osztrák őrgróftól (ur. 1095-1136) jelentős katonai segítséget szerzett, I. Szobeszláv cseh fejedelmet (ur. 1125-1140) pedig rávette az akkoriban lengyel kézen lévő Szilézia feldúlására. A hátországát fenyegető veszély elbizonytalanította Boleszlávot, ezzel együtt azonban II. Béla helyzete sem tűnt stabilnak, hiszen a források tanúsága szerint a Borisz elleni hadjárat során újabb mészárlást hajtott végre a nemesek körében. Amint azt a krónikák leírják, a táborban a vak király kérdést intézett harcostársaihoz, miszerint fattyúnak tartják -e a trónkövetelőt, a habozókat és zúgolódókat pedig rövid úton eltetette láb alól.
Ilyen előzmények után érkezett el az 1132. július 22-ei ütközet, melyet a Sajó partján, feltehetőleg a mai Felsőzsolca közelében vívtak meg. Béla állítólag az utolsó pillanatig igyekezett lebeszélni III. Boleszlávot Borisz pártolásáról, sőt, akadnak olyan kútfők is, akik azt állítják, hogy a Sajónál összetalálkozó seregek végül nem is ütköztek meg; mások – köztük a német Freisingi Ottó – viszont éppen azt írják, hogy a magyarok véres csatában diadalmaskodtak a trónkövetelő felett. Az utóbbi beszámolók szerint a Sajó menti ütközetben II. (Vak) Béla az őt támogató osztrák csapatok segítségével döntő győzelmet aratott. Állítólag maga a lengyel fejedelem is csak a szerencsének köszönhette megmenekülését, igaz, ez nem riasztotta vissza őt attól, hogy a következő években is Magyarország ellen hadakozzon.
Borisz első kísérlete tehát teljes kudarccal zárult, és a későbbi események ismeretében elmondhatjuk, hogy a trónkövetelő valószínűleg 1132. évi hadjárata idején állt a legközelebb ahhoz, hogy a Szent Koronát megszerezze. Ambícióit persze a Sajó mellett elszenvedett vereség után sem adta fel, legfőbb támogatója, Boleszláv azonban az ellene szerveződő német-magyar-cseh-halicsi szövetség láttán 1135-ben – III. Lothár császár (ur. 1125-1137) közvetítésével – jobbnak látta kibékülni Bélával. Borisz ezután hosszú időre eltűnt a politika színpadáról; talán Kijevben, vagy Konstantinápolyban készült a visszatérésre, annyi azonban bizonyos, hogy 1146-ban megszerezte III. Konrád német király (ur. 1138-1152) és II. (Jasomirgott) Henrik osztrák őrgróf (ur. 1141-1177) támogatását. Ebben az évben a trónkövetelő nyugati irányból támadt Magyarországra, és meglepetésszerűen elfoglalta Pozsony várát, ám ellenfele, II. Géza (ur. 1141-1162) hamarosan kiűzte őt királyságából, majd szeptemberben a Fischa folyó mellett a német pártfogókra is döntő vereséget mért.
Boriszt az újabb kudarc sem tántorította el szándékától: a következő évben a Szentföldre vonuló VII. Lajos francia király (ur. 1137-1180) keresztesei között lopakodott vissza Magyarországra. A trónkövetelő lelepleződött és kis híján vérpadra került, ám a második keresztes hadjáratban részt vevő francia uralkodó kérésére Géza végül hajlandó volt beleegyezni abba, hogy riválisa szigorú őrizet alatt Konstantinápolyba távozzon. Mondanunk sem kell, hogy Kálmán állítólagos fiát ez a vereség sem térítette jobb belátásra, Komnénosz Manuél bizánci császár (ur. 1143-1180) azonban hiába hadakozott Magyarország ellen, Borisz törekvéseit ő sem volt hajlandó támogatni. A kalandos életű herceg utóbb több hadjáratban is részt vett, és 1154 körül egy határ menti összecsapás során vesztette életét. A férfi két fiúgyermeket hagyott hátra – Konstantint és Istvánt –, ők azonban édesapjukkal ellentétben sohasem támasztottak igényt a Szent Koronára; ezekben az években Bizánc már II. Géza fivéreit pártolta a törvényes uralkodóval szemben.
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius