altmarius

cultură şi spiritualitate

110 éve viseli Mikszáth Kálmán nevét a város egyik leghangulatosabb tere

110 éve viseli Mikszáth Kálmán nevét a város egyik leghangulatosabb tere

Írta: Dubniczky Zsolt
1911-ben kapta a mai Mikszáth Kálmán tér az íróról a nevét, arra emlékezve, hogy életének utolsó szakaszát a családjával együtt a tér 1. számú házában töltötte. Mikszáthék több helyen is laktak Józsefvárosban, s a tértől nem messze volt a család első önálló pesti lakása is. A tér idővel még más, az író emlékét idéző műalkotásokkal is bővült.

A Józsefvárosban található mai Mikszáth Kálmán tér a kerület Palotanegyed városrészének – talán túlzás nélkül állíthatjuk – ma is az egyik, élettel teli gyöngyszeme. Hangulatos teraszok, megújult épületek keltenek az itáliai városokra emlékeztető hangulatot. A teret díszkút és Mikszáth Kálmán zöld háttérből előbukkanó egész alakos szobra teszi még hangulatosabbá. Persze nem véletlen, hogy a „nagy palóc” szobra itt kapott helyet, s az sem, hogy a tér elnevezése is az ő emlékének adózik.

Az itáliai városokra emlékeztető tér a szökőkúttal és Mikszáth Kálmán szobrával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1911. július 20-án arról számolt be több lap is, Budapesten Az Újság, Szegeden a Szegedi Napló, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egy évvel Mikszáth Kálmán halála után az addigi Reviczky tér nevét Mikszáth Kálmán térre változtatta. A névváltoztatás első hallásra talán kegyeletsértésnek tűnhet a kortárs költő Reviczky Gyulával szemben, akivel egyébként Mikszáth a Pesti Hírlap szerkesztőségében is együtt dolgozott, de mégsem az! A teret ugyanis korábban az alig ismert író, újságíró Reviczky Szevérről nevezték el, aki a XIX. század ’60-as éveiben a pesti társasági élet egyik kedvelt tagjának számított, s tragikus fiatalon, 24 éves korában párbajban halt meg. Ugyanakkor meg is nyugtattak mindenkit arról, hogy a Mikszáth Kálmán térbe torkolló Reviczky utca (korábban József utca) a kortárs költő Reviczky Gyuláról lett elnevezve, amelynek a nevét nem kívánják megváltoztatni. S való igaz, hiszen máig ezt a nevet viseli.

Reviczky Szevér – a tér korábbi névadója, Strelisky Lipót 1864-ben készült fényképén 

A tér névadója: Mikszáth Kálmán, Benczúr Gyula festményén 1910-ben

A tér nevét jelző utcatábla mellett az író Kallós Ede készítette dombormű mellképe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Mikszáthról szóló megemlékezés annak köszönhető, hogy az író életének utolsó nyolc esztendejében, 1902 és 1910 között szeretett feleségével, Mauks Ilonával a tér 1. számú házának első emeletén lakott. Abban az épületben, mely ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának ad helyet. A házat 1869-ben báró Révay Simon és felesége, Tajnay Ilona építtette, tervezője Benkó Károly volt. Korábban a Sacre Coeur (Szent Szív) rendbeli apácák leánygimnáziuma (Sophianum) működött itt, a második világháborút követően pedig 1948 után a Lenin Intézet, 1952 után a Piaristák költöztek be hosszú időre az épület falai közé.

A budapesti Sophianum épülete (Forrás: Piarista Múzeum, 2021.1.3.50.P lt. sz.)

A Mikszáth Kálmán tér 1. számú épület jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának ad otthont (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület falán található emléktáblák az egykor itt működő Sophianumnak és Piarista Gimnáziumnak állítanak emléket. Előbbi név azóta újra használatban van, hiszen az épületet ma újra Sophianumnak hívják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mikszáth pályafutása persze korántsem volt egy egyenesen felfelé ívelő életút, s több mint húszéves pesti tartózkodása sokszor keserűséggel, lemondással és az írói útkeresést kisérő bizonytalan egzisztenciával járt együtt, ami a lakhatási körülményeit is nagy mértékben befolyásolta. Ebből adódóan egyedül vagy feleségével együtt gyakran váltogatta pesti lakásait. Józsefvárosban 18 évet töltött el több mint négy helyen, s nemcsak életének utolsó, szakaszában lakott itt, hanem a városrészben töltötte Mauks Ilonával kötött házasságának első éveit is, sőt, itt is házasodtak össze.

A félénk és visszahúzódó, a Mauks lányok társaságában eleinte az egyik pirulásból a másikba eső Mikszáth 1873-ban kötött házasságot Mauks Mátyás balassagyarmati szolgabíró lányával, Mauks Ilonával. A házasság valódi, regénybe illő leányszöktetésnek és titkos esküvőnek számított, ugyanis Ilona édesapja ellenezte a lánya és Mikszáth között kialakult szerelmi románcot. Féltette lányát a bizonytalan jövőtől, mert az írói karriert dédelgető Mikszáthot inkább a tisztes megélhetést jelentő, biztos és kiszámítható hivatali pályán szerette volna látni. Az esküvőre – a család előtt titokban – július 13-án az akkori Kerepesi úti evangélikus templomban (ma Rákóczi út 57/a) került sor, Mauks Ilona pesti rokonainak, Kováts Lőrincéknek a segítségével, akik egyébként maguk is titokban házasodtak.

Mauks Ilona portréja Mayler Ede festményén 

Mikszáth Kálmán portréja Mayler Ede festményén

A Kerepesi (mai Rákóczi) úti evangélikus templom, ahol Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona az első házasságát kötötte (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1863. október 4.)

A kolerajárvány és a családi tragédia – Mikszáth édesanyjának a halála – a fiatal párt az esküvő után fél évre Pestről az író szülőfalujába, Szklabonyára szólította, de amikor novemberben ismét visszatértek a fővárosba, a Pannonia szálloban eltöltött néhány nap után a mai Mikszáth Kálmán tértől nem messze lévő Mária utca 16. szám alatt rendezték be első, közös otthonukat.

A mai Rákóczi út 5. szám alatt álló egykori Pannónia szálló 1902-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az első önálló lakás izgatottsággal töltötte el őket, legfőképp Mauks Ilonát. Bútorvásárlásba kezdtek, hogy a feleség kelengyéit, ruháit legyen majd hova tenni. Az egyik kis szobát Ilona Mikszáth dolgozószobájának rendezte be, afféle nyugalmas helyet alakított ki a számára, ahol majd kedvére dolgozhat.

„Ki volt boldogabb, mint én, mikor először ültünk saját asztalunknál? Oly puha, meleg kis fészek volt ez a Mária utcai lakás, hogy még ma is szeretettel gondolok vissza rá”

– írta később Mauks Ilona a visszaemlékezésében. Ez a Mária utcai lakás persze nem volt olcsó, a feleség számadást készített papíron, mennyit és mire szabad elkölteni. A házbért és a legszükségesebb kiadásokat a birtok haszonbéréből fedezték, a szolgálólányt, Matildot pedig Ilona édesanyja fizette.

A napjainkban sárgára festett épület Mikszáthék első önálló lakása volt a Mária utca 16. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A várva várt írói siker és az ezzel járó anyagi megbecsülés azonban ekkor még elmaradt, így a pár hamarosan költözni kényszerült. Az ezt követő lakások ugyan olcsóbbak voltak, de rosszabb állapotúak és kisebbek is egyben, ezért a vásárolt bútorok egy részét eladták. Több évnyi megpróbáltatás, majd válás következett, Mikszáth 1880-as években kezdődő írói sikereit követően pedig újabb esküvő. 

Az immár sikeres író, 1887-től pedig országgyűlési képviselő Mikszáth 1902-ben költözött családjával az akkori Reviczky tér 1. számú ház első emeleti lakásába, melynek erkélyén – Babits Mihály emlékei szerint – sokszor pipázott. S itt élt 1910-ben bekövetkezett haláláig. Innen járt immár képviselőként a Sándor (ma Bródy Sándor) utcai Képviselőházba (mai Olasz Kultúrintézet), ahonnan korábban Tisztelt ház címen a karcolatait küldte. Az itt eltöltött nyolc esztendő a sikereket elért, befutott, országosan ismert íróról szólt, aki számára az irodalmi és országgyűlési képviselőségi teendőkön kívül a család jelentette az egyik legfontosabb és megtartó közösséget. 

Mikszáthnak természetesen itt is megvolt a maga nyugalmas, alkotói fészke. Az ebédlő melletti helyiséget dolgozószobának rendezték be, melynek ablak felé eső részén állt az íróasztal. Rajta az a zöld csipkés villanylámpa, melynek fényénél az író sokszor késő éjjeli órákig dolgozott. S persze itt volt kedvenc tajtékpipája is, melyből évtizedeken át szívta a számára legízletesebb trafikdohányt, a kanasztert.

A mai Mikszáth Kálmán tér 1. számú ház erkélyeinek egyikén pipázott az író az 1900-as évek elején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mikszáth Kálmán az íróasztala előtt, 1910-ben (Forrás: Vasárnapi Újság, 1910. május 15.)

A tér 1911-es átkeresztelése azonban csak az egyike volt azoknak, amelyekkel itt a nagy íróra emlékeztek. 1933 őszén a főváros vezetősége szoborral kívánta megörökíteni Mikszáth Kálmán emlékét, s az elkészítésével Kallós Ede szobrászművészt bízták meg, aki azonban szobor helyett díszkutat tervezett a térre. A művész – elmondása szerint – egy mesekút formájában kívánt emléket állítani az írónak, akinek dombormű portréját a kút kávájára szánta. Főalaknak egy palóc parasztlegényt képzelt, amint két parasztleánnyal évődik. A víz – Kallós Ede elképzelése szerint – a szobor talapzatából tört elő, s függönyszerűen ömölt volna a kútba. A mázas, terrakottából készült kutat az 1930-as évek végén állíthatták fel a téren, a második világháborúban azonban megsemmisült. Ábrázolások híján viszont jelenleg nem tudni, hogyan is nézett ki pontosan.

A tér 4. számú ház falán látható Kallós Ede által készített dombormű feltehetően az írónak emléket állító díszkút káváját díszítette egykor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A feltehetően megmaradt vagy renovált díszkútról azonban hiányoztak az alakok. Ezt jelzi, hogy helyükre az 1950-es évek derekán az új művésznemzedékhez tartozó Kovács Ferenc féléletnagyságú Olvasó lány című szobra került. Az alkotásnak azonban Mikszáthoz nem volt köze – talán csak átvitt értelemben. A művész – mint jellemezték – korának típusalakját, a nép gyermekét örökítette meg, „bájos, őszinte s tanulnivágyó alakot választott modelljének.”

Kovács Ferenc Olvasó lány című szobra (Forrás: Béke és Szabadság, 1954. szeptember 1.)

Az Olvasó lány szobra a Mikszáth Kálmán téri, feltehetően korábbi díszkúton vagy annak maradványán 1961-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 101150)

A térre azonban inkább egy Mikszáth-szobor kívánkozott. Így az akkori fővárosi tanács a téren ma is látható, Mikszáth egész alakos szobrát állíttatta, az író halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. A szobrot Kocsis András Kossuth-díjas szobrászművész készítette. Az avatóünnepségre 1961. március 11-én került sor, a Mikszáth Kálmán emlékbizottság nevében Illés Béla Kossuth-díjas író mondott beszédet. A térről elkerült Olvasó lány pedig, amely egyébként a Magyar Posta által kiadott bélyegen is feltűnt, ma a XIII. kerületi Tomori közben található.

A készülő Mikszáth-szobor Kocsis András Batthyány utcai műtermében 1960-ban… (Forrás: Fortepan/Képszám: 101194)

… és a téren felállítva 1961-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 101156)

Kocsis András Mikszáth Kálmánt ábrázoló szobra napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1950-es években a Mikszáth Kálmán téren lévő Olvasó lány szobra ma a XIII. kerületi Tomori közben található (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Persze a Mikszáth tér – ahogy mindenki nevezi – az 1960–70-es években egészen másképp nézett ki, mint manapság. A Mikszáth-szobor a tér közepén állt, egy fákkal övezett területen, ahol ekkoriban még autók is megfordulhattak. A tér nagymérvű átalakítása, a ma is látható térelrendezés az 1990-es évek végén történt, ami Józsefváros későbbi Palotanegyed részének a megújulását készítette elő. A józsefvárosi tömbrehabilitáció keretében végzett felújítás a tér teljes közműhálózatának kicserélésén kívül díszkútépítést, parkosítást és padok kihelyezését, valamint teljes burkolatcserét foglalt magában.

A tér ekkor lett teljes egészében a járókelőké, amit ma már jórészt a vendéglátóhelyiségek kellemes teraszai vettek birtokukba. A tér közepére díszkutat helyeztek, a korábban itt álló Mikszáth-szobor pedig a tér dél-keleti sarkában kapott helyett, körülötte bokrokkal, fákkal és díszkandeláberekkel. Napjainkra pedig a tér épületei is teljes egészében megújultak. Érdemes mindezt egy étel vagy ital társaságában ma is felkeresni és megtekinteni, hiszen a tér még ezen kívül is sok érdekességet rejt magában, egyedi varázsával nemcsak lenyűgöz, de marasztaló helynek is számít.

Mikszáth Kálmán tér az 1970-es évek elején (Forrás: Granasztói Pál: Budapest egy építész szemével)

Az átalakított és felújított Mikszáth Kálmán tér 1998-ban (Forrás: Népszabadság Budapest melléklete, 1998. április 23. )

A környező házakkal megújult Mikszáth Kálmán tér napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Mikszáth Kálmán tér hangulatos teraszai napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Mikszáth Kálmán tér (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vizualizări: 6

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

201 state 

(ultimul: Mauritania)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 41

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. EDITURA ARGONAUT

https://www.editura-argonaut.ro/

19.EDITURA MEGA

https://edituramega.ro/

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor