cultură şi spiritualitate
Szerző: Tarján M. Tamás
„…az öldöklés még Salamon templomában is folytatódott, ahol a mészárlás akkora méreteket öltött, hogy az embereink bokáig vérben gázoltak…”
(A Gesta Francorum leírása az ostrom utáni állapotokról)
1099. június 8-án vették ostrom alá a keresztesek Jeruzsálemet, három világvallás fővárosát, mely egy hónappal később az európai lovagsereg kezére került. A „szent város” elfoglalásával a II. Orbán pápa által meghirdetett hadjárat elérte végső célját, amit a levantei partvidék keresztény államocskáinak megszervezése követett.
Jeruzsálem és a Szentföld területe, mely a keresztények és a zsidók mellett az iszlám hívők szemében is kiemelkedő jelentőséggel bír, már 637-ben a kalifák uralma alá került, hosszú évszázadokon át azonban az arabok nagyfokú toleranciát mutattak a „könyv népével”, tehát a Biblia követőivel szemben. Ez a viselkedés csak a 10-11. század fordulóján, Hakim (ur. 996-1021) uralma alatt változott meg, az ő példájára pedig a későbbi kalifák is egyre erőszakosabban léptek fel a Közel-Keletre özönlő zarándokokkal szemben. A keresztes háborúk előkészítésében emellett az is jelentős szerepet játszott, hogy az iszlám terjeszkedése a 11. században sem ért véget: bár az Ibériai-félsziget államocskái a reconquista küzdelmeiben már felmutattak kisebb sikereket, Kis-Ázsiában a szeldzsuk törökök súlyos csapást mértek a Bizánci Birodalomra.
Az 1071-es manzikerti csata után úgy tűnt, Mohamed próféta követői hamarosan ismét ostrom alá veszik Konstantinápoly falait, ezért a császárok egyre-másra küldték segélykérő leveleiket Rómába. Az érdemi reakcióra végül több mint két évtizeden át kellett várni, abban pedig a keresztény összetartozás tudata mellett az is fontos szerepet játszott, hogy a fejlődés útjára lépő Európa népessége rohamosan növekedett. Az 1095-ös clermonti zsinat idején már kiugróan magas volt azoknak a száma, akik – örökség és biztos megélhetés híján – örömmel vették fel a keresztet, hogy a Szentföldön alapozzák meg szerencséjüket.
A hadba vonulók motivációiról tanúskodik az a tény is, hogy 1095–96 során a lovagok mellett hitbuzgó szerzetesek és koldusok is toborzásba kezdtek Nyugat-Európában. Ebből eredően a különböző keresztes seregek harci értéke meglehetősen eltérőnek bizonyult, amit elsősorban annak a segítségével határozhatunk meg, hogy a Szentföldre vezető út első állomásán, Magyarországon miként fogadták őket. Könyves Kálmán (ur. 1095-1116) Nincstelen Walter és Remete Péter koldushadait még – gyanútlanul – beengedte országába, ám később szétverte a Délvidéken fosztogató kereszteseket, Volkmar rablólovag szedett-vedett bandáját pedig a nyitraiak futamították meg. A magyar király a rossz tapasztalatok hatására az 1096 augusztusában útnak induló – többek között Bouilloni Gottfried, Tarantói Boemund és Toulouse-i Rajmund irányítása alatt vonuló – fegyelmezett lovagsereget csak túszadás fejében engedte át országán.
Katonai szempontból ez utóbbi volt az egyedüli ütőképes keresztes had, mely a Balkán-félszigeten át Konstantinápolyba vonult, ott azonban a vezérek konfliktusba kerültek I. Alexiosz császárral (ur. 1081-1118). Az ellentét abban gyökerezett, hogy Alexiosz ugyan segítséget várt nyugatról, ám a Boszporuszhoz érkező hadaktól már megrettent, és mindenáron igyekezett a maga szándékai szerint felhasználni a keresztesek erejét. A császár azt követelte, hogy a majdan meghódított területeket bocsássák Bizánc fennhatósága alá, a becsvágyó lovagok azonban érthető módon nem támogatták ezt az elképzelést. Mivel Alexiosz féltette trónját, végül feltétel nélkül is hajlandó volt átszállíttatni a kereszteseket Kis-Ázsiába, akik 1097 tavaszán még a császár számára foglalták vissza Nikaiát, ám a dorylaeumi győzelmet követően, a levantei partvidékhez közeledve már saját céljaikért háborúztak. Ennek következtében a fővezérek egymásra is vetélytársakként tekintettek.
Tankréd – Tarantói Boemund unokaöccse – és Boulogne-i Balduin már Tarsus elfoglalása után szembekerült egymással, majd az utóbbi lovag megszerezte az Edesszai Őrgrófságot, az első közel-keleti keresztes állam magját. Ez idő alatt – 1097 októberében – a fősereg elérte Antiochia városát, mely nyolc hónapos ostrom után, 1098 júniusában került az európaiak kezére, Tarantói Boemund zsenialitásának köszönhetően. A siker ellenére a keresztesek válságos helyzetben találták magukat, ugyanis Kerboga moszuli emír tekintélyes felmentő sereggel közeledett a szíriai erőd felé, a zűrzavarban azonban Boemund átvette a főparancsnokságot és újabb vereséget mért a szeldzsukokra. Ezzel megnyílt az út Jeruzsálem felé, ám az Antiochiát elfoglaló lovagok a nyári hónapokban a torzsalkodásra fordították energiáikat: míg Toulouse-i Rajmund bizánci fennhatóság alá próbálta vonni a várost, addig Boemund egy újabb független államot igyekezett létrehozni, a káoszt pedig tovább fokozta Ademar Le Puy-i püspök halála, mivel ezután a klerikusok is több pártra szakadtak. A viszálykodásnak végül az egyszerű katonák vetettek véget, akik a további veszteglés esetére Antiochia lerombolásával fenyegették meg a rivalizáló feleket.
A feszültség enyhítése érdekében Rajmund az 1098. év végén ostrom alá Maarrat al-Numán erődjét, majd – Curthose Róbert normandiai herceg, valamint Boemund és Tankréd segítségével – 1099 májusára a mai Libanon területén található Arqát is elfoglalta. Az utóbbi vár elestét követően az egyiptomi Fátimida-dinasztia számos békeajánlatot tett, Rajmundék azonban folytatták az előrenyomulást, és Türosz, Jaffa, majd Ramla bevételével Jeruzsálem közelébe jutottak. Gaston béarni vicomte és Tankréd 1099. június 6-án Betlehemben is kitűzte a keresztesek zászlaját, két nappal később pedig a lovagok már magát Jeruzsálemet zárták körül. Addigi győzelmeik ellenére az európaiak kedvezőtlen pozícióból indították meg az ostromot, ugyanis a szent város kormányzója, Iftikhár ad-Dawla minden lehetséges élelemforrást elpusztított Jeruzsálem környékén, ráadásul a falakon kívül eső kutakat is megmérgeztette. A körülbelül 25 000 főre fogyatkozó keresztes had már eleve fáradtan érkezett meg a város alá, ám június 13-án egy vakmerő rohammal mégis megkísérelte Jeruzsálem elfoglalását. Az előkészítetlen akció természetesen kudarccal zárult, így a lovagok a hőségtől, az éhségtől és a szomjúságtól elgyötörten tábort vertek a hatalmas falak alatt.
Az európaiak sokáig szinte csak a csodában bízhattak, és igyekeztek is elnyerni az égiek támogatását; egy Desiderius Péter nevű pap állítólag álmában azt az isteni üzenetet kapta, hogy a Jerikót elfoglaló Józsuához hasonlóan szervezzen körmenetet Jeruzsálem körül – tudniillik, hogy a bibliai város példájára ezek a falak is leomoljanak –, ezért az ostromlók július 8-án mezítláb, zsoltárokat énekelve körbejárták a védműveket, majd szigorú böjtöt tartottak. Péter jóslata végül beteljesült, és a szent város nyolc napon belül keresztény kézre került, ám a falakat nagyon is racionális okoknak köszönhetően sikerült áttörni. A diadalt két genovai hajó biztosította, melyek élelmet és fát szállítottak a lovagoknak, akik ostromtornyaiknak köszönhetően július 15-én elfoglalták Jeruzsálemet.
Mint azt a krónikás szemtanúk is leírják, az európaiak győzelmét rettenetes vérfürdő követte, mely során több tízezer – javarészt arab, illetve zsidó – polgárt mészároltak le Jeruzsálemben. A keresztesek a borzasztó vérontás után hosszú ünnepségsorozatot tartottak a városban, majd július 22-én Bouilloni Gottfried személyében uralkodót választottak maguk közül, aki végül csak a „Szent Sír őrzője” címet vette fel. Jeruzsálem ezután egészen 1187-ig, Szaladin egyiptomi szultán (ur. 1171-1193) hadjáratáig keresztény kézen maradt, majd II. Frigyes német-római császár (ur. 1212-1250) erőfeszítései eredményeként később másfél évtizedre visszakerült a keresztesekhez.
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius