Szerző: Tarján M. Tamás
1003. május 12-én született Gerbert d'Aurillac, ismertebb nevén II. Szilveszter, a magyaroknak koronát küldő pápa, a korszak egyik legműveltebb polihisztora.
Gerbert a franciaországi Auvergne tartományban fekvő Aurillac-ban született 945 táján, egy szegény család gyermekeként. Egyetlen érvényesülési lehetőségként a fiatalember 963-ban belépett a bencés szerzetesrendbe, Saint-Geraud kolostorában tanulmányozva a Bibliát és más teológiai műveket. Gerbert szellemi kvalitásaira a kolostorba látogató II. Borrel barcelonai őrgróf figyelt fel és székvárosába hívta tanulni a későbbi pápát. Gerbert később Barcelonából még délebbre utazott és az arab uralom alatt álló Hispánia pezsgő szellemi központjaiban, Sevillában és Córdobában is gyarapította tudását.
Az iszlám világban a fiatal szerzetes megismerkedett az ókori görög-római műveltséget nagyobb arányban megőrző arab kultúrával, mely különösen a matematika és a csillagászat terén messze meghaladta a keresztény Európa ismereteit. Gerbert 969-ben követte pártfogóját, Borrel őrgrófot római zarándokútjára, ahol műveltségével nagy feltűnést keltett. Nagy Ottó (ur. 936-973)német-római császár meghívta őt udvarába, és fia, a későbbi II. Ottó (ur. 973-983) nevelőjévé nevezte ki.
Miután I. Ottó meghalt, a fiatal császár Bobbio apátjává nevezte ki Gerbertet, ahonnan bizonytalan okokból visszatért Reimsbe, legfőbb patrónusa, Adalbero érsek udvarába. A szerzetes a francia főhatalomért zajló küzdelemben a későbbi győztes Capet Hugót (ur. 987-996) támogatta Lothar nyugati frank király ellenében, akinek császári ambíciói a kiskorú III. Ottó (ur. 983-1002) hatalmára komoly veszélyt jelentettek. Hugó azonban nem honorálta Gerbert szolgálatait, ugyanis Adalbero 988-as halála után Arnulfot, vetélytársa törvénytelen fiát nevezte ki érseknek, bár a politikai küzdelmek miatt Gerbert d'Aurillac mégis megszerezte a pásztorbotot, amitől XV. János pápa 995-ben megfosztotta őt.
A szerzetes ekkor visszatért a császári udvarba, III. Ottó nevelője, majd a császár koronázásának évében Ravenna érseke lett. Miután V. Gergely pápa 999 februárjában elhunyt, a Rómában tartózkodó császár nyomására Gerbertet választották meg pápának, aki II. Szilveszter néven kezdte meg pontifikátusát. Az első francia egyházfő uralkodását a császári és pápai hatalom összhangja jellemezte, amit a két koronás fő személyes jó kapcsolata alapozott meg.
A pápa egyházi és a császár világi főségével egy Róma-központú, keresztény világbirodalmat terveztek, aminek érdekében Szilveszter hároméves pontifikátusa alatt koronát küldött Istvánnak Magyarországra, engedélyt adott egy Gniezno központú lengyel püspökség felállítására, és felvette a kapcsolatot I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelemmel (ur. 980-1015) is. A pápa komoly szándékot mutatott az egyházi reformok iránt is, elsősorban a szimóniát (egyházi hivatalok adásvételét) próbálta felszámolni, de szándékában állt a cölibátus bevezetése is, mivel a 10-11. század fordulóján az egyházi főméltóságok gyakran botrányos életet éltek, számos szeretőt és ágyast tartva palotáikban. Szilveszter tervei között szerepelt a pápai tekintély helyreállítása, aminek kapcsán az 1000. év végén tanítványával, III. Ottó császárral is szembekerült, hiszen hamisítványnak nyilvánította – helyesen – az állítólagos constantinusi adománylevelet, mely az egyházi hatalmat császári főség alá helyezte.
Az egyházi és világi hatalom két feje azonban hamarosan újra összefogott, mivel sem a német császár, sem a francia származású pápa nem volt szívesen látott vendég a római patríciusok és egyházi méltóságok körében. 1002-ben Ottó és az ő kreatúrájának tartott Szilveszter is menekülni kényszerült az Örök Városból, melyet Ravennából kiindulva háromszor is ostrom alá vettek. A küzdelem során Róma falai alatt a császár halálosan megsebesült, majd a pápa 1003 tavaszán visszatérhetett székhelyére, de hamarosan elhunyt.
Szilveszter személyében a keresztény egyház egyik legműveltebb pápája ült a trónon, aki az araboktól szerzett ismeretei révén az európai tudást is gyarapította, nevéhez fűződik például az iszlám világban használt abakusz és az arab számok elterjesztése, a hét szabad művészet közül a reáliákból álló quadrivium fejlesztése (aritmetika, zene, asztronómia, geometria), melyek mindegyikének jeles művelője volt. A koronaküldés révén a magyar történelmi tudatban rendkívül előkelő helyen szereplő II. Szilveszter a nyugati hagyományban rossz pápaként maradt meg, mivel itáliai ellenlábasai számos rosszindulatú történetet terjesztettek róla. Araboktól nyert műveltsége és az iszlám egyetemeken eltöltött évei nyomán hamar szájra kaptak a legendák arról, hogy Szilveszter az ördöggel trafikált, varázskönyvek erejével és démoni segítők erejével bírt, pedig a valóságban csak a tudás hatalmát tartotta birtokában.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius