Írta: Földváry Gergely
Idén lesz 50 éve, hogy 1970. augusztus 19-én ünnepélyesen átadták a Libegőt, hazánk legrégebbi személyszállításra használt drótkötélpályáját, mely Zugligetet köti össze a János-heggyel. Megvalósítására már 1933-ban születtek tervek ifj. Hantos István mérnök jóvoltából. Akkoriban a fogaskerekű vasúttól csak másfél órás sétával lehetett feljutni a turisták által oly kedvelt János-hegyre, ahová az erdők mellett az 1910-ben épült Erzsébet-kilátó is vonzotta a tömegeket. A világháború azonban közbeszólt és megvalósulására még évtizedeket kellett várni.
Építik a Libegő pályáját, a munkálatok télen sem álltak le. Szánkókkal szállították a szükséges anyagokat (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
Az 1940-es években is felvetődött a drótkötélpálya megvalósításának ötlete ingajáratú nagykabinokkal, de végül nem valósult meg egészen 1967-ig, amikor a XII. kerület vetette fel újra a régóta tervezett közlekedési eszköz megépítését. Végül a Hantos-féle elképzeléseket kissé módosítva az Út- és Vasúttervező Vállalat, az UVATERV – Sidlovits József és Frankó Endre – tervei szerint az Országos Bányagépgyártó Vállalat kezdte meg az építkezéseket 1969 márciusában, mely 1970-augusztusára el is készült.
Az előre legyártott oszlopokat kézi erővel „szánkóztatták”, csőrlőzték le a meredek hegyoldalon (Forrás: Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak című könyvéből)
Az ünnepélyes megnyitó 1970. augusztus 19-én volt, ahol elsőként a közlekedés- és postaügyi miniszter, Dr. Csanádi György és felesége ülhetett fel Budapest új nevezetességére és gyönyörködhetett a csodaszép panorámában. A légpálya hatalmas sikernek örvendett, a Természetjárás – Turista Magazin október 10-ei számában azt írja, hogy idézem: „csak az első napon 10.348-an »libegték« végig a 261,9 méteres szintkülönbséget áthidaló 1040,60 méteres pályát”. A megnyitás utáni hétvégén annyian vették igénybe, hogy néhány napra be is kellett zárni, hogy ellenőrizzék, nem esett-e valamileyn kár a gépeken vagy a tartóelemekben.
Átadási ünnepség a Libegő felső állomásánál a János-hegyen, 1970-ben (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
Az átadási ünnepségen Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter és felesége (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben látható kiálltás egy részlete (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)
Az elnevezésére lakossági pályázatot írtak ki, ahová közel 10 ezer pályázat érkezett, többek között olyan javaslatok, mint: Acélpók, Angyalvasút, Bűvös-szék, Drótcsacsi, Égi taliga, Fácánröpte, Fotellift, Hegyi-dongó, Hegyi-kopter, Hegyi-manó, Hegyremegy, Huza-vona, Janikopter, Lebegő, Páros-János, Rep-ülés, Ringó, Sikamló, Tündérszék, Űrbusz, Űrlengő, Villamos-szék, Zitye-Zötty, Zuglift.
A Libegő történetéről szóló tablók a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény könyves polcai előtti tolóajtókon (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)
A zsűri végül nem a beérkezett ötletek közül választott, hanem a pályázatra érkezett Lebegő szóból alkották meg a mai napig használatos Libegő elnevezést, bár a hivatalos név a Jánoshegyi Légpálya lett.
A Libegő elnevezésére javaslatot tevő pályázók értesítése a döntésről (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)
Egy Libegő-jegy 1984-ből, melyet hivatalosan Jánoshegyi Légpályának hívtak (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)
Libegőt jelző utcai irányítótábla (Fotó: Földváry Gergely/pestbuda.hu)
A Libegő alsó és felső állomása között 1040 méter távolságon mozog a 102 darab nyitott kétszemélyes függőszék 5-8 méteres magasságban, melyek 12 perc alatt teszik meg a 262 méteres szintkülönbséget. A kötélpálya között 17 darab gumibetétes görgőkkel ellátott, pirosra festett acélállványt emeltek, amit később az 1990-91-es felújítása során zöldre festettek a környezethez való jobb illeszkedése miatt.
A Libegő alsó állomása a Csiga utca végénél (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Függőszék a Libegő alsó állomásán Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Libegő felső állomása a János-hegyen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Részlet a kiállításból: már csak képeken láthatók a régi, pirosra festett acélszerkezetek (Fotó: Földváry Gergely/perstbuda.hu)
A Libegő zöldre festett tartószerkezete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A gyönyörű panoráma, ami elénk tárul a Libegőn utazva (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Utazás a Libegőn (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Libegő utasainak egyedülálló panorámában lehet részük, miután szép időben nem csak Budapest, hanem a környező települések is láthatók a magasból.
A Libegő üzemeltetését kezdetekben a XII. kerület látta el, majd 1977-ben került a BKV-hoz. Többször felmerült a bezárása, csakúgy mint a fogaskerekűnek, de szerencsére mind a mai napig sok ezer embernek nyúlt izgalmas és hangulatos kikapcsolódást ez az igen különleges közlekedési eszköze Budapestnek.
Nyitókép: Libegő a János-hegy felé nézve 1976-ban (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius