Kép: NASA/JPL-Caltech/SETI Institute

A kutatók egy korábbi misszió adatait tanulmányozva találtak újabb bizonyítékot arra, hogy időnként vízpára szivárog a Jupiter egyik holdjából, az Európéból - számol be a NASA oldala. A felfedezés azt is igazolja, hogy az égitest jeges felszíne alatt egy nagyobb víztömeg fekszik.

1997 decemberében a Galileo űrszonda az Európénál repülve a mágneses mező megerősödését észlelete. Akkor a kutatók nem tudtak magyarázatot találni a jelenségre.

2012-ben azonban a Hubble űrtávcső párára emlékeztető képződményeket fedezett fel a holdnál, az 1997-es adat újbóli elemzése pedig most ismét igazolta a vízpára létezését.

Xianzhe Jia, a Michigani Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint az információ adott volt, de kifinomult modellezésre volt szükség a megfigyelés értelmezéséhez.

Az 1997-es elrepüléskor a Galileo mintegy 200 kilométerre járt a hold felszínétől. A szakértők akkor nem gyanakodtak arra, hogy az űrszonda egy ködfelhőn vágott át.

Jia és kollégái a 21 évvel ezelőtti adatok vizsgálata közben a Szaturnusz egyik holdjánál, az Enceladusnál tapasztaltakra támaszkodtak. 
Az űrszonda egy plazmahullám-spektrométerrel is rendelkezett, amely a mágneses mező erősödésekor szintén növekedést tapasztalt a plazmasűrűségben. A kutatók szerint a jel a pára töltött részecskéitől származott.

A szakértők végül egy számítógépes szimuláció segítségével támasztották alá elképzelésüket. Robert Pappalardo, a NASA munkatársa szerint már túl sok a bizonyíték ahhoz, hogy elvessék az Európé vízpárájának létezését.

Az új eredmények fontosak lehetnek a 2022 júniusában induló Europa Clipper számára. Az űrszonda az Európé körül keringve képes lesz mintákat gyűjteni a ködből, így a szakértők a hold jégrétege alatt fekvő feltételezett óceánt is tanulmányozni tudják majd.

„Ha a pára létezik, és közvetlenül mintát tudunk gyűjteni az Európé belsejéből érkező anyagból, akkor könnyebben következtethetünk arra, hogy rendelkezik-e az Európé az élethez szükséges összetevőkkel” - mondta Pappalardo.