https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/02/lead_800x600-e1549970143889-300x169.jpg 300w, Szeptember 20-án vasárnap este a Virág Judit Galéria árverésén 32 millió forintos kikiáltást követően egy hosszú licitharc végén 90 millió forinton ütötték le Munkácsy Mihály 1873-ban festett Fasor című festményét. Mint a hírekben sok helyen hangsúlyozták: a nyilvános műkereskedelemben régóta nem fizettek ennyit egy Munkácsy-képért. De vajon mikor is? És mennyit is? És ezért a képért korábban mennyit is adtak? És hogyan állnak a festő munkái a nemzetközi piacon? – ezeknek a kérdéseknek járunk most utána itt a Senki többet? blogban.
Munkácsy Mihály (született Lieb Mihály Leó; 1844–1900) vitán felül az egyik, ha nem a legismertebb és legkedveltebb magyar festőművész: a munkáiról készített reprodukciók évtizedeken át minden iskola falain és majd’ minden vasúti kupéban láthatók voltak, a Magyar Nemzeti Galériában 2005-ben rendezett nagy kiállítását öt hónap alatt 350.000 látogató tekintette meg, és 2011-ben is 220.000 ember zarándokolt fel a budai várba, hogy megtekinthessék ott a Debrecenből három hónapig Budapesten vendégeskedő három hatalmas festményét, a Krisztus-trilógiát. (De hogy a művész külföldön is népszerű, arra bizonyíték, hogy 2018-ban a szentpétervári Ermitázsban a képeiből bemutatott válogatást is egymillió ember látta három hónap alatt.)
Munkácsy természetesen rendszeres szereplője a műkereskedelemnek is: csak a vasárnap esti Virág Judit-árverésen négy alkotása szerepelt; a már említett festmény mellett három tanulmányrajza, utóbbiak 1,1 és 1,7 millió forint közötti árakon találtak vevőre. Ami pedig a 90 millióért leütött Fasort illeti, az jól mutatja a festő munkái értékének folyamatos emelkedését: 2002 áprilisában ugyanezt a képet a Mű-Terem Galéria (vagyis ugyanaz az árverezőház, mint a mostani Virág Judit Galéria, csak közben a cég nevet váltott) árverésén 12 milliós kikiáltás után 44 millió forinton ütötték le, ez duplázódott meg mostanra a piacon.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Fasor-204x300.jpg 204w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Fasor-286x420.jpg 286w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Fasor-16x24.jpg 16w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Fasor-24x36.jpg 24w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Fasor-33x48.jpg 33w" sizes="(max-width: 544px) 100vw, 544px" />Munkács Mihály: Fasor – forrás: Virág Judit Galéria
Ez a mostani 90 milliós leütés a 32. a Magyarországi árveréseken mindeddig legdrágábban elkelt művek sorában, és holtversenyben a negyedik-ötödik legtöbbért elárverezett Munkácsy-alkotás. A szerző hazai aukciós ár-listájának az élén még mindig a 2003 decemberében a Mű-Terem Galériában 75 milliós kikiáltás után 220 millión leütött 1874-es Poros út I. című festmény áll (amelyet aztán később a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár program keretében már 500 millió forintért vásárolt vissza Magyarországra Antoine Pierre Guth svájci műgyűjtőtől; így ma ez a kép a Magyar Nemzeti Galériában látható).
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkacsy-Porosút-300x191.jpg 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkacsy-Porosút-696x443.jpg 696w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkacsy-Porosút-659x420.jpg 659w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkacsy-Porosút-24x15.jpg 24w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkacsy-Porosút-36x23.jpg 36w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkacsy-Porosút-48x31.jpg 48w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkacsy-Porosút-560x357.jpg 560w" sizes="(max-width: 700px) 100vw, 700px" />Munkácsy Mihály: Poros út I. – forrás: Virág Judit Galéria
A második legtöbbet, 50 milliós kikiáltás után 180 millió forintot (és persze plusz a jutalékokat) 2007-ben ugyancsak Virág Juditéknál adtak az 1887-ben festett zsánerképért, Az alvó nagyapóért (miközben ezt festményt 1994-ben a BÁV aukcióján még „csak” 4,6 millió forinton ütötték le), míg a harmadik legdrágább Munkácsy idehaza az 1879-es A baba látogatói című zsáner lett, amelyért 2003 áprilisában szintén a Virág Judit Galéria árverésén 60 milliós kikiáltást követően 160 milliónál csapott le a kalapács. És végül 2007 decemberében a mostanival megegyező 90 millión ütötték le Virág Juditék árverésén az akkor 40 millión indított Teát öntő nő című 1879-es képet.
Ezekkel együtt egyébként jelenleg összesen tizenegy Munkácsy-festmény szerepel az 50 millió feletti hazai leütések listáján, és még további hét 30 millió felett elkelt munka van az élmezőnyben.
Ami pedig a külföldi árveréseket illeti, a magyar festő ott is gyakori szereplő. Az 1881-ben festett Krisztus Pilátus előttöt nem számítva, hiszen azt 2015 február-márciusában a magyar állam nevében a Magyar Nemzeti Bank egy magánüzlet keretében vette meg 5,7 millió dollárért, azaz akkori árfolyamon 1,55 milliárd forintért, a nyilvános műkereskedelemben mindeddig 2004 júniusában a Sotheby’s londoni árverésén A pataknál című 1885-ös Munkácsy-festményért adták a legtöbbet, 525.000 fontot (akkori árfolyamon kereken 200 millió forint; pedig előzetesen „csak” 120.000–180.000 fontra, azaz 45–68 millió forintra becsülték).
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Pataknál-233x300.jpg 233w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Pataknál-19x24.jpg 19w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Pataknál-28x36.jpg 28w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/09/Munkácsy-Pataknál-37x48.jpg 37w" sizes="(max-width: 310px) 100vw, 310px" />Munkácsy Mihály: A pataknál – forrás: Sotheby’s
2003 októberében a Christie’snél A két család című képért 670.000 dollárt (144 millió forint) fizetett ki a legnagyobb Munkácsy-gyűjtő, Pákh Imre, és 2007 áprilisában ugyan ennél a háznál 611.000 dollárt adtak A kis cukortolvaj című 1883-as Munkácsy-vászonért is.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius