In memoriam Sigismund Bathory (magyar)

[altmariusistoric]

Báthory Zsigmond

Megtekintett lap	(+/-)
Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2010. január 27. Pontosság megtekintett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Báthory Zsigmond
Erdélyi fejedelem
Báthory Zsigmond
Uralkodása	Erdélyi fejedelem 1588–1602
Teljes neve	Somlyai Báthory Zsigmond
Született	1572
	Nagyvárad
Elhunyt	1613. március 27.
	Libochovice
Nyughelye	Prága
Elődje	Báthory István
Felesége	Mária Krisztierna (1595)
Édesapja	Báthory Kristóf vajda
Édesanyja	Bocskai Erzsébet

Báthory Zsigmond Erdély fejedelme

Báthori Zsigmond felesége, Mária Krisztierna

Báthory Zsigmond Erdély fejedelme

Somlyai Báthory Zsigmond (Nagyvárad, 1572. március 20. – Libochovice, Csehország, 1613. március 27.) erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf és Bocskai Erzsébet fia, Báthory István lengyel király unokaöccse.

Élete

1572-ben Nagyváradon született Báthory Kristóf, akkor váradi kapitány és Bocskai Erzsébet fiaként. Apja halála után 1581 májusában a kolozsvári országgyűlés vajdává választotta, de az önálló kormányzást csak 1588-ban vette át, mikor letette a fejedelmi esküt.

Nagybátyja, Bocskai István és Carillo Alfonz jezsuita tanácsára 1594-ben szakított a Portával, és az ezt ellenző főurakat (Kendi Sándort, Kovacsózy Farkast és Báthory Boldizsárt) kivégeztette.

1595. január 28-án Rudolf császárral a török ellen szövetséget kötött; birodalmi hercegi címet kapott, augusztus 6-án feleségül vette Mária Krisztierna Habsburg főhercegnőt.

Az erdélyi hadsereggel visszavette a töröktől Lippát és Jenőt, majd Mihály havasalföldi vajdával együttműködve október 28-án Gyurgyevónál megverte a nagyvezér seregét; viszont 1596. október 26-án Mezőkeresztesnél az egyesült erdélyi és császári hadak csatát vesztettek a török ellen. Miután látta, hogy a Porta bosszújától országát nem tudja megvédeni, 1597-ben átadta Erdélyt a császárnak, kárpótlásul Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségeket, s elhagyta a fejedelemség területét, Prágába távozott. De elhatározását megbánta, és 1598. augusztus 20-án katonai puccsal újra elfoglalta a trónt. 1599 márciusában ismét lemondott Báthory András bíboros javára. Annak halála után, 1601. február 4-én megint fejedelemmé választatta magát. A császári csapatok rémuralmával torkig levő nemesség mellé állt, azonban augusztus 3-án Goroszlónál a Székely Mózes és Csáky István vezette erdélyi sereget Basta tábornagy és Mihály havasalföldi vajda egyesült serege legyőzte: kisebb csatározások után 1602 júliusában újra lemondott és végleg eltávozott Erdélyből, miután következetlen, kapkodó politikájával teljesen tönkretette a fejedelemséget. Távozása után az erdélyi magyarok Székely Mózest választották fejedelmükké.

Ettől kezdve Csehországban élt a császártól kapott évi 50 000 tallér jövedelemből, lakóhelyül a libochovici várat rendelték neki. 1605-ben fel akarták léptetni Bocskai ellenében, de nem vállalta. 1611-ben összeesküvés vádjával a prágai Hradzsinba zárták, ahonnan csak 14 hónap múlva szabadult.

1613. március 27-én hunyt el a Prága közelében fekvő Libochovicében.

Házassága

1595-ben kötött házasságot Mária Krisztierna Habsburg főhercegnővel (1574–1621), de a házasságot sohasem hálták el, így végül azt VIII. Kelemen pápa 1599-ben felbontotta. Báthory Zsigmond homoszexualitása^[1] volt az oka, hogy a dinasztikus házasság zátonyra futott, és botrányosra sikeredett. Mária Krisztierna pedig nem volt hajlandó új házasságot kötni, hanem 1607-ben kolostorba vonult. Más vélekedés szerint Báthory nem volt homoszexuális. Ifjúkorában elkapott egy nemibetegséget egy prostituálttól, akivel unokatestvére, Báthory Boldizsár révén ismerkedett meg. A betegség miatt impotens lett. Az eseményekért Boldizsárt okolta, akinek sohasem bocsátott meg.^[2]

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek, Mentor Kiadó Marosvásárhely, 1994.

Jegyzetek

1. ↑ Nagy László. A rossz hírű Báthoriak. Kossuth, 131. o (1984). ISBN 963-09-2308-4 , idézi: Szontagh Pál (2001.). „Fejedelemasszonyok – asszonyfejedelmek”. Confessio (1).
2. ↑ Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek, Mentor kiadó, Marosvásárhely, 1994.

Irodalom

• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. 2., bőv., jav. kiadás. Bp. 2006.
• Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007
• Eszenyi Miklós: "Férfi a férfival, nő a nővel" : Homoszexualitás a történelemben, a társadalomban és a kultúrában, Budapest, Corvina, 2006
• Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1994.