Kép: Damian Grady/Copyright Historic England

Az Angliai Történelmi Épületek és Emlékművek Bizottságának munkatársai a levegőből próbáltak új lelőhelyeket felfedezni - számol be a Live Science. A tartósan száraz talajban ugyanis jobban kivehetővé válnak az egykori építmények maradványai.

„Ez a nagyon forró időjárás tökéletes feltételeket teremtett a légi régészek számára, hogy a talaj alá láthassanak” - nyilatkozta Duncan Wilson, a szervezet vezérigazgatója. A vegetáció ugyanis egészen másként nő a kőfalak, fasáncok és egyéb épületmaradványok felett.

Az árkokon a növények magasabbra nőnek, gyökereik mélyebbre nyúlnak, ráadásul gyakran a termések is később jelennek meg rajtuk, mint a környező vegetáción. A korábbi épületek felett ezzel szemben a gyökerek rövidebbek, az érés pedig általában korábban lezajlik.

A talaj egyedi mintázatait az égből megfigyelve a szakértők következtetni tudnak arra, hogy hol érdemes feltárást folytatni.

A közelmúltban például két négyzet alakú nyom tűnt fel, melyek valószínűleg úgynevezett cursus műemlékektől származnak. A régészek egyelőre nem tudják, hogy mi lehetett az időszámítás előtt 3600-3000-ben létrehozott struktúrák funkciója. Talán valamiféle ceremóniákat hajtottak végre a segítségükkel.

A táj légi vizsgálata ráadásul abban is segíthet, hogy a kutatók megállapítsák az érintett lelőhely korát. Devonban például egy mezőn egy jellegzetesen római kori település szerkezete rajzolódott ki, Somersetben egy ovális, a bronz- és a vaskorra jellemző alakzat tűnt fel, Yorkshire-ben pedig egy vaskori temetőt azonosíthattak.

Igaz, akadtak olyan maradványok is, melyek eredete egyelőre kérdéses. Cornwallban például feltételezhetően egy olyan területet találtak, amelyen hosszú időn át épültek egymásra a különböző településszintek.