Szentpétervári látogatásom ugyanis véletlenül egybeesett a labdarúgó-világbajnokság idejével, és ha már így alakult, nagyon szerettem volna élőben is látni, hogyan jósolja meg a meccseket Achilles, az Ermitázs híres macskája.

Figyelmeztető tábla az Ermitázs belső udvaránál, az autóbejárat mellett

De egyáltalán hogy kerülnek macskák a világ egyik legjelentősebb múzeumába? 
A macskákat majd háromszáz évvel ezelőtt, elsőként Erzsébet cárnő hozatta a Téli Palotába. Az elszaporodott egereket és patkányokat olyan hatékonyan irtották ki, hogy az Ermitázs alapításakor II. Katalin cárnő is meghagyta őket hivatalukban. Egészen a második világháborúig folytatták áldásos tevékenységüket, akkor azonban az éhínség nekik sem kegyelmezett és kipusztultak. A háború után ismét szolgálatba állították őket, és a mai napig vígan élnek a világhírű múzeum alagsorában és udvarain. A kiállítótermekbe nincs bejárásuk, így a turisták nem is találkozhatnak velük – kivéve évente egyszer, az erre dedikált Macska Napon.

A három önkéntes közül az egyik


A kölykök, a még nem ivartalanított vagy betegség után gyógyuló cicák ketrecben laknak

A múzeum munkatársak is gyakran benéznek a cicákhoz

A pincerendszerben ilyen macskaajtók segítik a jövés-menést

Indul az egérvadászat

Míg korábban meglehetősen mostoha körülmények közt élt az egérirtó csapat, ma már nem lehet okuk panaszra. Egerészni már nem is kell nekik, hiszen ritkán bukkan fel rágcsáló a pincerendszerben – sokak szerint a macskakolónia puszta jelenléte tartja távol őket. Inkább csak a hagyomány és a macskaszeretet miatt tartják őket.

A jelenleg 70 cicából álló csapatnak külön sajtófelelőse és háromfős személyzete van, utóbbiak önkéntesekként dolgoznak. A sajtófelelőstől, Maria Haltunentől tudtam meg, hogy a cicák nem élnek életük végéig a múzeumban, hanem gyakran örökbe adják őket. Olyanok is akadnak, akik nyugdíjba mennek, azaz átköltöznek egy macskakávéházba, ahol egykori Ermitázsos alkalmazottként megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Egészségükről Anna Kondratieva, állatorvos gondoskodik, akivel szintén sikerült néhány szót váltanom. Mint elmondta, önkéntesként nemcsak az itteni csapatot látogatja, de a város többi intézményének cicáit is, ugyanis van még néhány. A Péter Pál erőd templomát egy trikolór cica nézte ki otthonául, de van pár macsek az Orosz Múzeumban is, míg néhányan a Mikhailovszkij kertbe fészkelték be magukat. A cicákat ivartalanítják, de hiába helyezik el őket folyamatosan máshol, mégsem apad az állomány. Az ok egyszerű: a város lakossága is pontosan tudja, milyen szerető gondoskodással veszik körbe itt az állatokat, úgyhogy gyakran hoznak ide elárvult cicákat a gazdi halála után, vagy csak egyszerűen leteszik a bejárat elé egy dobozban a nem kívánt szaporulatot. Itt pedig senkit nem hagynak a sorsára.

A macskacsapat ellátásáról egy állateledel-gyártó cég gondoskodik, többi költségüket pedig egy alapítvány állja. Külön meleg kis részlegük van az alagsorban, ahol minden cicának kijár a saját ketrec és tálka, szabadon ki-bejárásukról a zegzugos pincerendszerben pedig több macskaajtó gondoskodik.

Hogy kapta Achilles a megtisztelő feladatot? 
A történet 2010-re nyúlik vissza, amikor a FIFA poénból egy polipra bízta a játékok kimenetelének megjóslását. A világ nagy csodálatára a polip mind a kilenc meccs, beleértve a döntő végeredményét is, helyesen jósolta meg, így megállíthatatlan volt a hagyomány továbbélése.

Magasan volt tehát a léc, amikor a 2018-as világbajnokság során Achillest választotta ki az Ermitázs személyzete a megtisztelő feladatra. Achilles már rutinos jós volt, ugyanis a 2017-es Konföderációs kupa minden meccsét helyesen tippelte meg. Anno azért esett rá a választás, mert a kétéves, hófehér cicus süket. Az érte rajongó személyzet egyrészt kompenzálni akarta fogyatékosságáért, másrészt úgy gondolták, emiatt nem zavarja a jóslás közben az újságírók moraja vagy esetleg bekiabálása.

Achilles idén is remekül indította a sorozatot, ugyanis határozottan Oroszországot választotta ki a nyitómérkőzés nyerteseként, és ez a jóslata be is vált. Sajnos az Argentína-Nigéria meccset a macska jóslata ellenére az argentinok nyerték, és ez láthatóan megtépázta Achilles önbizalmát. Jóslatainak pontossága ezután már ingadozó volt, hol jól, hol rosszul választotta ki a győztes csapatot.

A sajtótájékoztatón a cicák szóvivője, Maria Haltunen (balra) és állatorvosa, Anna Kondratieva

Én a bronzmeccs napján találkoztam vele, amikor az utolsó feladatát teljesítette. A döntőt már nem bízták rá, Achilles hatóköre ugyanis csak a városban játszott meccsekre terjedt ki, a végső küzdelem pedig Moszkvában volt.

A délelőtt 10 órás sajtótalálkozóra már bő félórával korábban elkezdtek szállingózni a világ neves lapjainak képviselői. Az Ermitázs sajtófőnökével egyeztetve nekem is sikerült meghívást kapni az eseményre, úgyhogy izgatottan siettem a Téli Palota személyzeti bejárata felé. A Palota téren már hosszasan kígyózott a kasszákhoz váró sor, de én egy távolabbi, szerényebb bejárathoz igyekeztem. A biztonsági ellenőrzés után egy díszterembe kísértek, ahol már vagy két tucat kolléga rendezgette a fotós állványát.

A terem közepén már ott állt az asztalka, egy speciális tartóval, melyre két egyforma állateledeles tálkát helyeztek, egyik elé Anglia, másikhoz pedig Belgium zászlaja került. Rövid beszédeket követően kitárult az ajtó, és besétált az esemény főszereplője, Achilles, akit gondozója felnyalábolt és felpakolt az asztalra. Mind a cica, mind pedig mi, újságírók kicsit értetlenül néztünk, ugyanis a zavarban levő alkalmazott elfelejtett macskaeledelt tenni a tálkákba. Gyorsan futott is az állatorvos, és hozta a zacskókat, addig Achilles figyelmét elterelték. Majd ismét visszakerült az asztalra és határozottan elkezdett reggelizni az angol zászlóval ékesített tálkából.

Bár a bronzmérkőzést Belgium nyerte, Achilles népszerűségét ez már nem tudta csorbítani. A világhírnévre szert tett Achillest fájó szívvel felmentik egérvadász kötelességei alól, és a rajongók nagy örömére egy közeli macskakávéházban (Cat’s Republic) fogadja majd a látogatókat. A kék szemű szívtiprót így nem csak a múzeum személyzete, de a macskaszerető turisták is megszeretgethetik majd.

Írta és fényképezte: Kisgyörgy Éva - travellina.hu