altmarius

cultură şi spiritualitate

A rettenetes nagy pesti árvíznek köszönhetően bukkantak az elfeledett margitszigeti romokra

Szinte extázisba esik ma is az ember a Margit-romoktól a szigeten. De miért érdekes ennyire a margitszigeti kolostor romja? És mi köze Gárdonyi Gézához?
MySecretBudapest 
2018. május 25.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/a-rettenetes-nagy-pesti-arvizn...

A Margitsziget nem csupán kellemes közpark, pihenésre és feltöltődésre alkalmas felület a nagyvárosban, hanem az egyik történelmi emlékhelyünk is.

A ma már csak romjaiban látható domonkos kolostor volt IV. Béla királyunk utolsó lakóhelye, a templom pedig végső nyughelye. És nem csupán őt temették ide, hanem utódját és fiát V. Istvánt, és Béla egyik lányát, a későbbi Szent Margitot.

Ma is beleborzong az ember, ha végigjárja a romokat. Legalább egy órát, de annál többet is el lehet itt tölteni. Ha erre járok, képtelen vagyok megállni, hogy megérintsem a köveket, hogy végigsimítsak a megmaradt ódon falakon.



A Margitszigetet, pontosabban mostani, mesterségesen létrehozott sziget helyét, a korábbi 3 szigetet az XI-XII. században az Árpád-házi uralkodók vadászterületnek használták. Középkori források szerint Imre király itt rendezte be a rezidenciáját 1196 és 1204 között.

Még a 1200-as évek során további épületeket emeltek az egyik szigeten. A legnagyobb területű a Margit-romok néven ismert épületegyüttes, vagyis az egykori domonkosrendi templom és zárda romjai. A zárdát és a templomot IV. Béla építtette lánya, Margit számára az 1250-es években. Margit néhány évvel később tett fogadalmat, és korai haláláig itt élt, a szigeten, és is temették el.

A kolostor ezt követően még évszázadokig működött. Jelentősége Margit halála után a szentté avatással kapcsolatban tovább nőtt. Mivel még a királylány életében több csodás eseményről tudósítottak, életéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276-ban kezdődött vizsgálat és az arról írt jegyzőkönyvek. A Margit-legenda is ezek alapján íródott. A legendának több latin nyelvű változata készült, és az egyik magyar fordítást Ráskai Lea készítette, aki maga is a kolostor lakója volt, és több kódexet is leírt az 1510-es években.

Amikor a törökök betörtek Magyarországra, az apácák elmenekültek a szigetről, a zárda elnéptelenedett. Buda elfoglalása után a szigetet feldúlták a törökök, az épületeket katonai célokra használták, ezért azok tönkrementek, és Buda visszafoglalásakor, a 17. században már romokban álltak. Az épületek maradványaival a későbbiekben az emberek nem sokat foglalkoztak, bizonyára a növényzet is benőtte azokat, majd lassan betemette a föld. A sziget a Habsburg-családból kikerülő pihenőhelye lett.


Ám az 1838-as szörnyűséges pesti árvíz a szigeten is pusztítást végzett. A víz több mint két méter magasan borította, és miután az ár elvonult, egy méteres iszapréteg fedte a szigetet. Azonban pont a nagy árvíznek köszönhető, hogy romok előbukkantak. A hullámverés régi falmaradványokat hozott a felszínre, és a víz nyomán a templom alaprajza is kirajzolódott. A margitszigeti kolostortemplom hajóját 1838-ban tárták fel és az ásatás nyomán a legutolsó, XVI. századi állapotot ismerték meg a régészek.

„Toszt Károly nádori főkertész ugyanis ezt követően javította meg a töltéseket, az ehhez szükséges földet a szentély feletti föld megmozgatásával kívánta biztosítani. Ekkor kerültek elő a következő leletek: korona, gyűrű, pénz, aranyfoszlányok és gyöngyök. A dokumentálatlan, minden szakmaiságot mellőző feltárás első leírása is csupán néhány évvel később született: Luczenbacher János Margitsziget-írása (1847), majd Kubinyi Ferenc Margitsziget műemlékeivel foglalkozó tanulmánya (1861). Kubinyi Ferenc talán elsőként készített pontos felméréseket a domonkos romokról, majd írásba is foglalta tapasztalatait: 1861-ben a fő- és melléképület alapjait omladék borította, a falak magassága legalább három-négy láb volt, helyenként akár a három-négy ölt is elérte. A templom alapfalait letisztították, belülről kiásták, láthatóvá váltak a sarkaikból kiemelkedő faragott kőoszlopok. Kubinyi feltételezte, hogy a szentély alapfalai néhány lábbal magasabbak lehettek, ezeket Toszt hordatta le. A templomban talált sírok csontvázait ugyan Toszt főkertész később közös sírba temettette el, a sírmellékletek egy része kézen-közön elveszett (a koronát kivéve, amely ma is a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található). Meglepő módon, még a kevésbé mozgatható „tárgyak” sem voltak biztonságban.” - írja az Újkor.hu az első ásatásról.

Később több alkalommal is végeztek feltárási munkákat a Margit-romoknál, például 1914-ben, 1923-ban, 1937-ben, és 1958-tól.

A legenda szerint Gárdonyi Géza a fiával együtt ellátogatott a Margit-romok feltárásának színhelyére 1914-ben. A fiának azt mesélte, hogyan élt itt apácaként a királylány, és magyarázta a romok közt:

- Itt az apácák konyhája, amott a betegház, emitt a négyszögletes udvart körülfutó árkádos folyosó, s ahol állunk: a kút, amelyből a vizet hordták a konyhába.

Az egyik ember, aki a romok közt dolgozott, beleszólt:

- Nincs ott kút kérem, nem is volt soha!

- Volt, csak maguk nem ott keresik, ahol kell – válaszolta Gárdonyi.

A vitára felfigyelt Lux Kálmán, aki a feltárást vezette. Az egyik embere mondta is neki, hogy itt egy úr azt állítja, azon a helyen ott kút volt. Lux Kálmán azt mondta Gárdonyinak:

- Egy kút nem tűnik el… Ha lett volna, akkor most itt volna.

Gárdonyi Géza tovább erősködött, hogy kút nélkül elképzelhetetlen egy apácazárda konyhája. A következőképp magyarázta Lux Kálmánnak:

-A sziget forrása messze van. A Duna vize nem alkalmas… S különben is, ki győzött volna annyi sok vizet összehordani egy klastromnyi apácának…

Amikor pedig Lux Kálmán megkérte, akkor mutassa meg, hol állt a kút, az író körülnézett, majd az egykori konyhaajtó feltételezett bejáratától 8 lépést tett az udvar felé, majd a lába elé mutatott, hogy ott. Meg is magyarázta, miért pont ott kellett lennie szerinte a kútnak.

- Nem lehetett máshol, mert ha a konyhaajtót a betegház ajtajával képzeletben összekötjük, máris megtaláljuk az apácák sétaútját. A sétaút mellett virágágyak voltak, s a folytatásukban, itt, ahol állok, pedig a kút.

Lux Kálmán elkezdett azon a helyen ásatni, Gárdonyi és a fia elbúcsúzott.

Két nap múlva a legenda szerint az író Lux Kálmántól, levelet kapott, amelyben ez állt:

„A betömött kút kőkarikáit három méter mélységben megtaláltuk. Az ön következtetése volt a helyes.”


Képek: MySecretBudapest, Fortepan

Vizualizări: 17

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

194 state 

(ultimul: Somalia)

Numar de steaguri: 258

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Tari lipsa: 48

1 stat are peste 550,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 85.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

3 state au peste 10.000 clickuri (ItaliaFranta,  

Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

26 state au un click

Rating for altmarius.ning.com 

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. COLTUL COLECTIONARULUI

http://www.coltulcolectionarului.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. BUCURESTIUL MEU DRAG

http://www.orasul.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26. POVESTI SASESTI

http://povestisasesti.com/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28 ORIZONTURI CULTURALE

http://www.orizonturiculturale.ro/ro_home.html

29. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

30. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

31. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

32. KORUNK

http://ideakonyvter.ro/53-korunk

Insignă

Se încarcă...

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Erfolgsgeschichte Taunusbahn

Creat de altmariusclassic Sep 13, 2013 at 11:02am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Sep 13, 2013.

© 2018   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor