altmarius

cultură şi spiritualitate

45 ezer éves srí lankai kőeszközöket elemeztek

TUDOMÁNY

A kőeszközök kisebb állatok elejtésére szolgáló fegyverek, nyilak hegyei lehettek, és speciális vadászati stratégiákkal azonosítják őket, amelyeket egészen a közelmúltig alkalmaztak.

FORRÁS: PLOS ONE

Dél-Ázsia tengerközeli régiója az Afrikából elvándorolt embercsoportok egyik fő útvonala volt, s az elmúlt évtizedben egyre nagyobb számban bukkantak rá e területeken 45-36 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlét, tevékenység nyomaira. Különösen érdekesek e szempontból a trópusi esőerdők, mivel korábban úgy vélték a szakemberek, hogy a dzsungelekben nem tudtak elődeink megélni vagy átkelni, megfelelő táplálék hiányában.

Srí Lanka trópusi erdős zónájában már az 1950-es évektől kezdve találtak barlangok, védett sziklák környezetében kb. 45 ezer éves emberi jelenlétre utaló nyomokat, és azt is megállapíthatták a maradványokból, hogy az elmúlt 36-3 ezer év során szinte kizárólag az esőerdők adta táplálékon éltek az emberek. Most Srí Lanka legrégibb, 48-45 ezer éves, Fa-Hien Lena nevű lelőhelyén feltárt nyomokat elemezték, az itt talált ún. mikrolit, vagyis a néhány centis pengék és hegyek összessége alapján. Ezeket a kis méretű kőeszközöket összetett, hajító-röpítő fegyverek hegyeként használhatták elődeink, és a legújabb kutatások szerint ezek nem egy kultúrából terjedtek el, hanem számos helyszínen is kifejlesztették, az adott környezet speciális kihívásaihoz alkalmazkodva.

A Srí Lanka erdőségeiben honos hatalmas termetű (hosszú farka nélkül is közel fél méteres) királymókus, amely a kőkori vadászok egyik zsákmánya lehetett.
FORRÁS: WIKIPEDIA

 

A Fa-Hien Lena egykori lakói számtalan olyan táplálék nyomait hagyták maguk után, amelyek az erdő ajándékai, állati maradványoktól kezdve a kanárifa diószerű terméséig. Emellett csonteszközök sokasága, valamint az említett mikrolit kőeszközök is fellelhetőek az itteni jelenlét teljes időszakából. A barlangban több mint 9200 kőeszközt és a készítésük során lepattintott darabot találtak, ezekből 1730 darab 34 ezer évesnél régebbi, a legfiatalabbak kb. 3000-4000 évesek. A vizsgálatokról a PLOS One folyóiratban számolt be a kutatócsoport.

A mikrolit készítésének technikái a kő kidolgozott élein felismerhetőek: vagy kézben tartották az élek kialakítása során, vagy egy másik kő „üllő” szolgált támasztékul a pattintás mozdulataihoz. A barlang lakói egy igen közeli folyó 5-7 centis kvarc kavicsait használták az eszközeikhez, egészen elenyésző számban volt nem helyi, és eltérő típusú kőből készült darab csupán. Az egyes eszközök, s azok pattintott éleinek részletes felmérésével a kutatócsoport meghatározta, hogy milyen technológiával állították elő őket, s ebből kiderült, hogy már a legkorábbi kőhegyek is ugyanolyan módon készültek, mint a legfiatalabbak. Ez azt jelenti, hogy a technológia igen jól bevált a helyi, őserdei környezethez alkalmazkodó emberek számára, pl. nyílhegyek formájában. Ez összhangban van azzal, hogy az erdő területén például a fákon élő kisebb vagy közepes testű állatokra vadásztak velük, így például a barlangban csontokként is megtalált mókusokra.
A folyamatosan rendelkezésre álló kavics, az őserdőben élő kanárifa akkoriban ragasztóként használt gyantája kiváló alapanyagot jelentettek e fegyverek készítéséhez, a jól bevált technológiával.

Ezt a módszert, és a nyílhegyek ragasztását egyébként a sziget ma élő, egyetlen vadászó-gyűjtögető kis népcsoportja, az őslakos Wanniya-laeto (ez erdőlakót jelent) egészen a közelmúltig ugyanígy használta. Sajnos, e legalább 16 ezer éve itt élő népcsoport a betelepült szingaléz és tamil népesség miatt egyre kisebb területre szorult vissza, majd az 1970-es évektől kezdve a még megmaradt erdeiket „államosították” és ezzel a hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódot ellehetetlenítették, az utolsó, tradicionális életmódjukhoz alkalmas erdőt pedig 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították. Az egyébként rendkívül békés és szelíd népet, amely sok ezer éve mostani kutatásban is feltárt kőkorszaki módszerekkel tartotta fenn magát, az észak-amerikai indiánok egykori rezervátumaihoz hasonlóan, kicsiny (6 négyzetkilométeres), az életmódjukra alkalmatlan területre űzték, s ezzel halálra ítélték a sok évezredes technológiákat és kultúrát.

Vizualizări: 6

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

198 state 

(ultimul: Guyana)

Numar de steaguri: 262

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Tari lipsa: 44

1 stat are peste 600,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 90.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

3 state au peste 10.000 clickuri (ItaliaFranta,  

Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

23 state au un click

Rating for altmarius.ning.com 

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. BUCURESTIUL MEU DRAG

http://www.orasul.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29 ORIZONTURI CULTURALE

http://www.orizonturiculturale.ro/ro_home.html

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

33. KORUNK

http://ideakonyvter.ro/53-korunk

Insignă

Se încarcă...

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Erfolgsgeschichte Taunusbahn

Creat de altmariusclassic Sep 13, 2013 at 11:02am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Sep 13, 2013.

Schnell und Steiner

Creat de altmariusplus Iun 19, 2013 at 1:59pm. Actualizat ultima dată de altmariusplus Iun 19, 2013.

Grosse Kunstfuehrer zum Schnell &Steiner

Creat de altmariusclassic Dec 21, 2012 at 6:55pm. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Dec 21, 2012.

© 2019   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor