235. március 20. | Hatalomra kerül az első római „katonacsászár”

[Magyar lap]

Szerző: Tarján M. Tamás

235. március 20-án került hatalomra Maximinus Thrax, az első „barbár” római uralkodó, megnyitva ezzel a katonacsászárok sorát.

Maximinus nem csak alán és gót őseivel tűnt ki elődjei közül, hanem azzal is, hogy soha nem jutott el Rómába. Alacsony sorból érkező katonatiszt volt, harcolt Egyiptomban, Mezopotámiában, majd részt vett Alexander Severus császár germán hadjáratában is. A háború során a légiók zsoldja akadozott, hamarosan lázadás tört ki, mely során Moguntiacum (a mai Mainz) mellett megölték az utolsó Severust, és Maximinust kiáltották ki császárnak.

Maximinus Thrax uralmával a véres időszak következett a Római Birodalomban: már a germánok elleni hadjárata folytatása során is megtizedelte képzelt vagy valós ellenfeleit. A császár gyűlölte a  nemességet, de nem sokra becsülte a kultúrát és művészeteket sem, igaz, a rómaiak részéről ő is csak a barbároknak kijáró megvetésben részesült. Az alacsony sorból érkező Maximinus uralkodása során gyakorlatilag bosszút állt mindenkin, akitől korábban sérelmet szenvedett el. Bár germán és pannóniai háborúiból győztesen került ki, terrorja miatt mégis mérhetetlen ellenszenvvel viseltettek iránta szerte a birodalomban, arról nem is beszélve, hogy hatalomra jutásának példája más kalandorokat is vonzott.

A Római Birodalomban egyre-másra jelentkeztek az önjelölt császárok, a 238-as esztendőt a „hat császár éveként” örökítette meg a történetírás, mely során Maximinusnak három Gordianus nevű riválisa is akadt. Közülük az utolsó, a későbbi III. Gordianus ellen vonult Itália felé, mikor Aquileiában az éhségtől és járványtól szenvedő légiók meggyilkolták őt. Maximinus Thrax hároméves uralmával kezdődött meg az ún. katonacsászárok 284-ig tartó zűrzavaros korszaka a római történelemben, mely során egy uralkodó átlagosan alig két esztendeig birtokolta a hatalmat.