altmarius

cultură şi spiritualitate

1878. január 31. | Fegyverszünet az orosz–török háborúban

Szerző: Tarján M. Tamás

1878. január 31-én kötött fegyverszünetet II. Sándor cár (ur. 1855-1881) és II. Abdul-Hamid oszmán szultán (ur. 1876-1909), mellyel véget vetettek az előző év áprilisában kirobbant orosz–török háborúnak. A néhány hónapos küzdelem alatt a cári seregek szinte teljes egészében felszabadították a Balkán-félszigetet, és elérhető közelségbe hozták Konstantinápoly orosz kézre kerülését, a san stefanói béke megkötése után rendezett berlini kongresszuson azonban az európai nagyhatalmak együttes erővel meggátolták Sándor birodalmának korlátlan balkáni térhódítását.

„Európa beteg emberének”, az Oszmán Birodalomnak a felosztását Oroszország már II. (Nagy) Katalin cárnő (ur. 1762-1796) óta szorgalmazta, Szentpétervár azonban nem tudott olyan nemzetközi konstellációt létrehozni, melyben a nagy álom, Konstantinápoly meghódítása megvalósulhatott volna. A pánszlávizmus ideológiájából is profitáló Romanovok a 19. század során a Balkánon gyakorivá váló nemzeti felkeléseket igyekeztek felhasználni a maguk céljaira, ám törekvéseikben rendre szemben találták magukat a cári birodalomtól rettegő Habsburgok és az európai hatalmi egyensúlyt féltő britek és franciák ellenállásával. Kiváló példa volt erre az 1853–56 között vívott krími háború, ahol az utóbbi két hatalom a fegyveres összeütközést is felvállalta annak érdekében, hogy „Európa beteg emberét” életben tartsa, Ausztria pedig a magyar szabadságharc leverésében kapott segítség ellenére sem állt I. Miklós cár (ur. 1825-1855) mellé.

Mindennek dacára az 1870-es évek közepén esély nyílt a „nagy álom” megvalósítására, ugyanis a düledező Oszmán Birodalmat egyszerre több válság is sújtotta: az éhínség és a túladóztatás következtében 1875-ben felkelés tört ki Boszniában, 1876-ban pedig Milán szerb fejedelem (ur. 1868-1889), Montenegró és Bulgária is fellázadt Abdul-Aziz szultán (ur. 1861-1876) uralma ellen. Ezzel együtt Konstantinápolyban is véres hatalmi harc kezdődött, ugyanis 1876 során Abdul-Azizt, majd az utána trónra ültetett V. Murádot (ur. 1876) is megbuktatták, és II. Abdul-Hamidot juttatták hatalomra.

II. Sándor cár elődeihez képest jóval körültekintőbben nyúlt a balkáni kérdéshez, ugyanis 1876 során úgy lépett közbe a szláv „testvérnemzetek” érdekében, hogy fegyverszünetre kényszerítette a Portát, a háttérben pedig megkezdte a katonai beavatkozás előkészítését. Sándor terveiben a fegyvernyugvás azt a célt szolgálta, hogy szövetségeseinek időt adjon a felkészülésre – Milán szerb fejedelem ugyanis 1876 során alulmaradt a szultánnal szemben –, ezzel egy időben pedig titkos egyezményt kötött a Monarchiával, melyben lényegében a két nagyhatalom érdekszférákra osztotta fel a Balkánt. Miután a cár biztosítékot nyert Ferenc József (ur. 1848-1916) semlegességére, 1877 áprilisában hadat üzent Abdul-Hamid szultánnak, majd az orosz seregek Szisztovónál átkeltek a Dunán, és betörtek Bulgáriába, illetve a Kaukázus hegyei között is támadást intéztek a törökök ellen.

Az oroszok kezdetben szélsebesen nyomultak előre Konstantinápoly felé, Plevna erődjénél és a Sipka-szorosban azonban a Porta erői igen kitartónak bizonyultak. A cári seregek novemberre tudták elfoglalni a fent említett várost, a szorosban pedig csak 1878 januárjára vívták ki a döntő győzelmet, amivel a törökök Ázsiába szorítása egy karnyújtásnyira került. Ekkor lépett közbe a brit flotta, mely tüntetőleg Konstantinápoly alá vonult, és arra is késznek mutatkozott, hogy fegyverrel támogassa az összeomlás szélére sodródott Oszmán Birodalmat.

A váratlan fordulat arra sarkallta II. Sándort, hogy elfogadja a Porta által felajánlott fegyverszünetet, melyet a felek 1878. január 31-én kötöttek meg. A cár ezután már arra törekedett, hogy megőrizze a háborúban addig elért eredményeket, így seregeit megpróbálta a lehető legközelebb „csempészni” Konstantinápolyhoz, március 3-án, San Stefanóban pedig – a Monarchia és a nagyhatalmak megkérdezése nélkül – békét kötött II. Abdul-Hamid szultánnal. A szerződés értelmében a Porta ellen fellázadt népek elnyerték függetlenségüket, Bulgária határait pedig úgy vonták meg, hogy az új állam mai birtokain túl az Égei-tenger partvidékének jelentős részét és Macedóniát is magába foglalta, amivel gyakorlatilag korlátlan befolyást biztosított Oroszországnak a félszigeten.

Az egyoldalúan megkötött egyezmény élénk tiltakozást váltott ki a nagyhatalmak körében, akkori szövetségesei, a Monarchia és Németország pedig rákényszerítették Sándor cárt, hogy gondolja újra a Balkán-kérdést. Ennek következtében ült össze 1878 júniusában a berlini konferencia, ahol Bismarck és Andrássy Gyula gróf vezetésével a nagyhatalmak átrajzolták a január 31-i fegyverszünet és a san stefanói béke által teremtett határokat, ezzel pedig elvetették a viszálykodás magvát a Balkánon. A megszülető nemzetállamok – főként Bulgária – fő célja ezután ugyanis az oroszok által megvont határvonalak visszaállítása lett.

Vizualizări: 45

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

197 state 

(ultimul: Anguilla)

Numar de steaguri: 260

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Tari lipsa: 45

1 stat are peste 600,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 85.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

3 state au peste 10.000 clickuri (ItaliaFranta,  

Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

28 state au un click

Rating for altmarius.ning.com 

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. BUCURESTIUL MEU DRAG

http://www.orasul.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29 ORIZONTURI CULTURALE

http://www.orizonturiculturale.ro/ro_home.html

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

33. KORUNK

http://ideakonyvter.ro/53-korunk

Insignă

Se încarcă...

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Erfolgsgeschichte Taunusbahn

Creat de altmariusclassic Sep 13, 2013 at 11:02am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Sep 13, 2013.

Schnell und Steiner

Creat de altmariusplus Iun 19, 2013 at 1:59pm. Actualizat ultima dată de altmariusplus Iun 19, 2013.

© 2019   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor