altmarius

cultură şi spiritualitate

1867. február 17. | Ferenc József Andrássy Gyula grófot nevezi ki miniszterelnöknek

Szerző: Tarján M. Tamás

1867. február 17-én nevezte ki Ferenc József (ur. 1848-1916) – akkor még csak császár – gróf Andrássy Gyulát Magyarország miniszterelnökének, amivel a hosszú évek óta tartó kiegyezési folyamat végső szakaszába lépett.

Az 1848-49-es szabadságharc leverését Bécs arra próbálta meg felhasználni, hogy a különállását addig sikeresen megtartó Magyarországot betagolja egy centralizált Habsburg Birodalomba. A Haynau rémuralmát követő Bach-korszak ennek a központosításnak egy erőszakosabb kísérlete volt, az 1859-es osztrák-piemonti háború azonban világosan megmutatta, hogy a bécsi neoabszolutizmus oly sok energiát emészt fel, hogy a Habsburg nagyhatalmi státust is kockára teszi. Miután Ferenc József ezt belátta, menesztette Alexander Bach belügyminisztert, majd az 1860-as októberi diplomával és a következő évi februári pátenssel megpróbálta rávenni a magyarokat arra, hogy támogassanak egy alkotmányos keretek között működő, ám hasonlóan összbirodalmi elképzelést.

A császár természetesen ismét kudarcot vallott, ám az mindenképpen biztató jelnek tűnt, hogy az 1861-es országgyűlés politikai küzdelmeiben a mérsékeltebb, Deák Ferenc vezette Felirati Párt mutatott fölényt a Teleki László-féle Határozati Párttal szemben, mely – nevéből eredően – még csak hipotetikusan sem volt hajlandó elfogadni Ferenc József királyságát. Az 1861. évi kísérlet kudarcát ismét a belügyminiszter, ezúttal Anton Schmerling – a Bach-rendszerhez képest jóval enyhébb – kormányzása követte, ez a négyéves időszak azonban a provizórium nevet kapta, amit nem csak azzal magyarázhatunk, hogy utólag egy ideiglenes állapotnak bizonyult, hanem azzal is, hogy eleve annak szánták.

A magyarokkal való kiegyezés gondolata a színfalak mögött az 1860-as évek eleje óta napirenden volt, Dessewffy Emil konzervatív politikus például már ekkor papírra vetette azt a kompromisszumtervet, ami 1867-ben megvalósult. A tárgyalások 1865-ben, Deák Ferenc Húsvéti cikkének megjelenése után léphettek új szakaszba, mivel ez az írás nem csak azt jelezte, hogy a kompromisszumképesnek tartott és az osztrák liberálisok körében igen népszerű politikus visszatért a közéletbe, hanem a nyílt egyezkedésnek is megágyazott. Kevéssé ismert, de 1865-től ismét ülésezett a magyar országgyűlés, ahol Deák pártjának kényelmes többsége ugyancsak a kiegyezés esélyeit növelte.

A dualista rendszer kialakításának következő fontos állomása az 1866-os porosz-osztrák–olasz háború, a Königgrätz mellett elszenvedett vereség és Velence elvesztése volt, aminek következtében Ferenc József újra megbizonyosodott arról, hogy Ausztria nem őrizheti meg nagyhatalmi pozícióját a magyarokkal való kiegyezés nélkül. Friedrich Ferdinand von Beust, az 1866 végén kinevezett új külügyminiszter is erre a lépésre buzdította az uralkodót, aki 1867. február 17-én Andrássy Gyula gróf, a „szép akasztott férfi” személyében felelős magyar miniszterelnököt nevezett ki.

Andrássy bécsi „beceneve” onnan eredt, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején honvédtisztként, majd diplomataként tevékenykedő fiatal arisztokratát 1851-ben, távollétében Haynau halálra ítélte. Az emigráns politikus 1857-ben tért vissza Magyarországra, és hamarosan Deák Ferenc egyik legtehetségesebb segítőtársa lett, így a kiegyezési tárgyalásokon, később pedig a dualista rendszert megalapozó 1867. évi XII. törvénycikk megszövegezésében is főszerepet vállalt. Andrássy Gyula tökéletesen alkalmasnak bizonyult a neki szánt történelmi szerepre, amit – véleményem szerint – leginkább az bizonyít, hogy 1869–79 között Ferenc József őrá bízta az Osztrák–Magyar Monarchia külügyeinek intézését.

Odáig azonban még igen hosszú út vezetett: ennek legelején, az 1867/XII. törvénycikk elfogadása után megszületett a dualista államberendezkedés, mely a közös hadügyön és külügyön, illetve az ezeket finanszírozó pénzügyön kívül szuverenitást biztosított Magyarországnak, a kiadások paritásos rendezése mellett – ami az osztrák államadósság egy részének átvállalásával is együtt járt – pedig hatalmas összefüggő piacot teremtett hazánk számára. Az 1867. június 8-i budai koronázással megpecsételt kiegyezés Andrássy Gyulának is hála olyan kedvező környezetet biztosított, ahol Magyarország a következő fél évszázadban páratlan fejlődést tudott felmutatni, és esélyt nyert Nyugat-Európához való felzárkózásra.

Vizualizări: 13

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

Statistici

Free counters!
Din 15 iunie 2009

186 state (ultimul: Papua-Noua Guinee)

Numar de steaguri: 249

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Tari lipsa: 57

1 stat are peste 500,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 70.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 10.000 clickuri (Italia,Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia,  FrantaMarea Britanie, Canada, Spania)

10 state au peste 1,000 clickuri (Ungaria, Polonia, Rusia, Austria, IrlandaIsraelGreciaElvetia , Brazilia, Suedia)

35 state au peste 100 clickuri

25 state au un click

Rating for altmarius.ning.com 

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4 ART LIBRIS

http://www.artlibris.ro/

5. COLTUL COLECTIONARULUI

http://www.coltulcolectionarului.ro/

6. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

7 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

8. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

9. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

10. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

11. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

12. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

13. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

14. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

15. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

16. GALERIILE CISMIGIU

http://www.galeriile-cismigiu.ro/

17. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

18. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

19. TIMBREE

www.timbree.ro

20. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

21. MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

22. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

23 VIA BUCURESTI

http://viabucuresti.ro/category/articole/

24. BUCURESTIUL MEU DRAG

http://www.orasul.ro/

25. BUCURESTII VECHI SI NOI

http://bucurestiivechisinoi.ro

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28. POVESTI SASESTI

http://povestisasesti.com/

29. GHID VIDEO TURISTIC

http://www.ghidvideoturistic.ro/ghid-turistic/default.as

30. ORIZONTURI CULTURALE

http://www.orizonturiculturale.ro/ro_home.html

31. FILME DOCUMENTARE

http://www.filmedocumentare.com/filme-a-z/

32. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

33. ISTORIA ROMANIEI

http://istoriaromaniei.com/wp/

34. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

35. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

36. KORUNK

http://ideakonyvter.ro/53-korunk

Insignă

Se încarcă...

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Erfolgsgeschichte Taunusbahn

Creat de altmariusclassic Sep 13, 2013 at 11:02am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Sep 13, 2013.

Schnell und Steiner

Creat de altmariusplus Iun 19, 2013 at 1:59pm. Actualizat ultima dată de altmariusplus Iun 19, 2013.

Grosse Kunstfuehrer zum Schnell &Steiner

Creat de altmariusclassic Dec 21, 2012 at 6:55pm. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Dec 21, 2012.

© 2017   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor