altmarius

cultură şi spiritualitate

1704. augusztus 13. | A höchstädti csata

Szerző: Tarján M. Tamás

1704. augusztus 13-án vívták az angol–osztrák erők és a francia-bajor egyesült seregek a höchstädti ütközetet, ahol John Churchill, Marlborough hercege vezetésével, az előbbi szövetség csapatai arattak győzelmet. A höchstädti csata a spanyol örökösödési háború (1701-1714) legfontosabb összecsapása volt, mely nem csak az európai küzdelem, de a Rákóczi-szabadságharc kimenetelét is meghatározta.

Az 1700-as esztendőben elhunyt II. Károly (ur. 1665-1700), a Habsburgok spanyol ágának utolsó királyt, a szövevényes rokoni kapcsolatoknak köszönhetően pedig XIV. Lajos francia király (ur. 1643-1715) és I. Lipót német-római császár (ur. 1657-1705) – és magyar király – egyaránt igényt támasztott az ibériai ország trónjára. Károly eredetileg Fülöpöt, Lajos unokáját jelölte utódjának, Lipót azonban nem fogadta el az elhunyt végrendeletét; idővel a fegyverek vették át a szót, és a kontinentális Európa nagyhatalmai két szövetségi rendszerbe tömörültek. Franciaország elsősorban a császári hatalom növekedésére féltékeny bajor választófejedelemre támaszkodhatott, míg a Habsburgok a Bourbon hódítás ellen küzdő Hollandia és az európai egyensúlyt féltő Nagy-Britannia támogatására számíthattak. A háború első évei kedvezőtlenül alakultak Lipót számára, ugyanis XIV. Lajos, miközben komoly erőkkel támadt Németalföldre, Észak-Itáliában és a német területeken is kelet felé nyomult. Időközben Magyarországon – 1703-ban – Rákóczi Ferenc is kibontotta a kuruc szabadságharc zászlóit, így Bécset szinte minden oldalról ellenség vette körül.

John Churchill, Marlborough hercege – aki egyébként a második világháborús miniszterelnök, Winston Churchill őse volt – 1704 nyarán ugyan észlelte a Bécset fenyegető veszélyt, ám nem tudta megnyerni magának a holland szövetségeseket, mivel azok jobban féltették saját országukat, mint a távoli császárvárost. Marlborough herceg végül úgy indult meg kelet felé, hogy arról nem hogy ellenségei, de sokáig szövetségesei sem tudtak: a tehetséges hadvezér öt hét alatt több mint 400 kilométert tett meg, így 1704 augusztusára már a Duna völgyében termett, holott korábban a Rajna mellett fekvő Breisach váránál hadakozott. A siker titka Marlborough herceg szervezői képessége volt; a vezér a hosszú út során az ellátmány megszerzéséről is személyesen gondoskodott, így a hadsereg fosztogatások nélkül, fegyelmezetten vonult, egészen a Duna partján fekvő városig. Bár a herceg nem tudta megakadályozni, hogy a kelet felé vonuló Tallard marsall és Miksa Emánuel bajor választófejedelem seregei egyesüljenek, a britek – Savoyai Jenő császári hadvezér érkezésének köszönhetően – a höchstädti csata előestéjén mégis kedvező pozícióba kerültek.

Az ütközetet ugyan a Duna-parti város után nevezték el, azt a valóságban kicsit északabbra, Lützingen és Blindheim falvak között vívták meg. A francia-bajor erők enyhe túlerővel érkeztek meg a csata színhelyére – 56 000 emberrel és 90 ágyúval rendelkeztek, míg az angol–osztrák csapatok létszáma 50 000 volt és csupán 60 ágyú – kedvezőtlen felállásuk miatt azonban később mégis ők kerültek hátrányba. Tallard gróf és a választófejedelem ugyanis seregeiket háttal a Dunának sorakoztatták fel, amivel kockáztatták a későbbi visszavonulás esélyét; a csata elején úgy tűnt, ilyen vésztervre nem is lesz szükség, de a brit erők tűzfegyelme miatt előbb a Tallard-féle baloldal, majd – Savoyai Jenő támadását követően – Miksa Emánuel jobbszárnya is hátrálni kezdett. Miután az angol–osztrák erők meg tudták vetni lábukat a két sereget elválasztó Nebel-patak túloldalán, a franciák sorai bomlásnak indultak, és keleti irányban megkezdték a visszavonulást.

Bár úgy tűnt, a csata kiegyenlített veszteségekkel zárul majd, Tallard rossz pozícióválasztása hamarosan nagyon sok francia és bajor katona életébe került; Savoyai Jenő ugyanis időközben áttörte a bajor jobbszárnyat, így maguk a hátráló katonák zárták el az egyetlen menekülési útvonalat. A Bourbon-párti seregben pillanatok alatt kitört a pánik, az elszántan rohamozó ellenség elől sokan a Duna vizében kerestek menedéket, vagy a halálra taposás helyett inkább a fogságot választották. Bár az ütközet során a későbbi győztesek veszteségei is elérték az 5000 főt, a szerencsétlen manőver után a francia-bajor hadak összesen 30 000 embert vesztettek, halottakban és foglyokban; angol kézre került a sereg két francia hadvezére, Tallard marsall és Ferdinand de Marsin is.

A höchstädti fiaskóval kudarcba fulladt XIV. Lajos azon haditerve, hogy Itáliából és német területről előretörő seregei segítségével békére kényszerítse Ausztriát. A hadiszerencse megfordult, a Habsburg-párti szövetségesek hadai átlépték a francia határt, és a Bourbon uralkodó hamarosan saját országának védelmére kényszerült. A höchstädti csata nagyban meghatározta a Rákóczi-szabadságharc kimenetelét is, mivel a Bécset fenyegető veszély elhárítása után Lipót – a kurucok visszaszorítására – mind nagyobb erőt tudott átcsoportosítani Magyarországra. Bár 1704 után úgy tűnt, Höchstädt mellett a spanyol trón sorsa is eldőlt, a történelem szeszélyei végül mégis oda vezettek, hogy a háború után a Bourbon jelölt, V. Fülöp (ur. 1700-1746) tehette fejére az ibériai ország koronáját.

Vizualizări: 18

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

Statistici

Free counters!
Din 15 iunie 2009

186 state (ultimul: Papua-Noua Guinee)

Numar de steaguri: 249

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Tari lipsa: 57

1 stat are peste 500,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 70.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 10.000 clickuri (Italia,Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia,  FrantaMarea Britanie, Canada, Spania)

10 state au peste 1,000 clickuri (Ungaria, Polonia, Rusia, Austria, IrlandaIsraelGreciaElvetia , Brazilia, Suedia)

35 state au peste 100 clickuri

25 state au un click

Rating for altmarius.ning.com 

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4 ART LIBRIS

http://www.artlibris.ro/

5. COLTUL COLECTIONARULUI

http://www.coltulcolectionarului.ro/

6. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

7 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

8. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

9. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

10. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

11. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

12. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

13. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

14. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

15. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

16. GALERIILE CISMIGIU

http://www.galeriile-cismigiu.ro/

17. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

18. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

19. TIMBREE

www.timbree.ro

20. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

21. MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

22. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

23 VIA BUCURESTI

http://viabucuresti.ro/category/articole/

24. BUCURESTIUL MEU DRAG

http://www.orasul.ro/

25. BUCURESTII VECHI SI NOI

http://bucurestiivechisinoi.ro

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28. POVESTI SASESTI

http://povestisasesti.com/

29. GHID VIDEO TURISTIC

http://www.ghidvideoturistic.ro/ghid-turistic/default.as

30. ORIZONTURI CULTURALE

http://www.orizonturiculturale.ro/ro_home.html

31. FILME DOCUMENTARE

http://www.filmedocumentare.com/filme-a-z/

32. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

33. ISTORIA ROMANIEI

http://istoriaromaniei.com/wp/

34. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

35. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

36. KORUNK

http://ideakonyvter.ro/53-korunk

Insignă

Se încarcă...

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Erfolgsgeschichte Taunusbahn

Creat de altmariusclassic Sep 13, 2013 at 11:02am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Sep 13, 2013.

© 2017   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor