Szerző: Tarján M. Tamás
1568. május 13-án szenvedett vereséget Stuart Mária (ur. 1542-1567) skót királynő a Langside melletti ütközetben, aminek következményeként örökre kiszorult országából.
Mária 1542 decemberében született – V. Stuart Jakab király (ur. 1513-1542) egyetlen életben maradt gyermekeként – Linlithgow kastélyában. A hercegnő mindössze hatnapos volt, amikor apja elesett az angolok ellen Solway Moss mellett vívott csatában, így aztán – anyja, Guise Mária régenssége mellett – ő lett az új királynő. A Skóciát megszerezni akaró VIII. Tudor Henrik (ur. 1509-1547) Jakab halála után felhagyott a háborúval és alkut ajánlott északi szomszédjának: feleségül kérte az egyévesen megkoronázott Máriát fia, a későbbi VI. Edward (ur. 1547-1553) számára.
A szorongatott skótok az 1543-as greenwichi szerződésben teljesítették Henrik kérését, de az angol király halála után – Guise Mária nyomására – a gyermek királynőt Ferenc francia trónörökössel jegyezték el, majd 1548-ban Máriát II. Henrik (ur. 1547-1559) párizsi udvarába küldték. II. Ferenc (ur. 1559-1560) mindössze 15 éves volt, amikor megörökölte a trónt, ám egy év után egy vírusos fertőzés következtében életét vesztette.
Mária ekkor visszatért Skóciába, de a katolikus királynő a protestánssá vált országban nem élvezett nagy népszerűséget. A politikában elszigetelődött Stuart Mária 1565-ben feleségül ment közeli rokonához, Henrikhez, Darnley lordjához, aki származása révén a Tudorok angol trónjára is igényt tartott. A hatalmaskodó lord megpróbálta háttérbe szorítani feleségét, megölette annak titkárát is, ám 1567 februárjában, Kirk o'Field mellett meghalt egy rejtélyes robbantás során, mellyel a közvélemény Bothwell lordját, a királynő szeretőjét vádolta. Nem sokkal második férje halála után Mária frigyre is lépett Bothwell lorddal, ami a skót nemesek számára egyértelmű elismerése volt a Darnley meggyilkolásában való bűnrészességnek.
A protestáns nemesek hamarosan elfogták a királynőt, 1567-ben lemondatták, és pert indítottak ellene, ám Mária megszökött, sereget gyűjtött, amely azonban 1568. május 13-án döntő vereséget szenvedett a langside-i csatában. A skót királynő ezután unokanővéréhez, I. Erzsébet angol királynőhöz (ur. 1558-1603) menekült, aki először szívélyesen fogadta őt, később azonban bebörtönöztette rokonát. A drasztikus lépés oka Mária vallása volt: a katolikus rendek ugyanis remek lehetőséget láttak a Stuart királynő felléptetésében Anglia protestáns uralkodójával szemben.
Erzsébetet unokahúga diplomáciai téren is nehéz helyzetbe hozta, hiszen amennyiben támogatja Mária skót terveit, Skóciával kerül összetűzésbe, amennyiben elengedi, a skót királynő Franciaországba megy, és ott okoz kellemetlenséget Anglia számára. Stuart Mária ezért haláláig a Fotheringay-kastélyban raboskodott. Amikor 1587 elején egy katolikus összeesküvés szerveződött Erzsébet ellen, Mária is gyanúba keveredett, amit a skót királynő által írt levelek később meg is erősítettek. Stuart Máriát árulás vádjával halálra ítélték és Erzsébet parancsára Fotheringay kastélyában több száz nemes előtt nyilvánosan lefejezték.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius