altmarius

cultură şi spiritualitate

1536. július 12. | Rotterdami Erasmus halála

Imagini pentru erasm din rotterdam

Szerző: Tarján M. Tamás

1536. július 12-én hunyt el Baselben Herasmus Gerritsoon, ismertebb nevén Rotterdami Erasmus, a késő reneszánsz legnagyobb hatású humanistája, a filozófia és teológia kiváló tudósa. Erasmus az általa megfogalmazott elvekkel kora egyik legnagyobb gondolkodójának bizonyult, aki többek között A balgaság dicsérete, vagy a Keresztény fejedelem neveltetése című művével és Biblia-fordításával hatást gyakorolt többek között a lutheri reformációra is.

Ahogy azt saját maga által kreált neve is mutatja, a tudós ezen németalföldi városban látta meg a napvilágot, bár ez a jelző annyiban indokolatlan, hogy életéből mindössze négy esztendőt töltött Rotterdamban. Erasmus gyermekkorát csak saját utalásai alapján ismerjük: apja, Roger később papi pályát futhatott be, míg anyja, Margaret, valószínűleg egy orvos családjából származott; a szülők feltehetően nem voltak házasok, de így is mindent megtettek azért, hogy gyermekük a legjobb oktatásban részesüljön.

Erasmus apja révén kolostori iskolákban tanult, majd 1487-től – 21 éves korától – a Steynben található ágostonos rendház vendégszeretetét élvezte, ahol életre szóló barátságot kötött Servatius Rogerusszal. A tudós már fiatalon is ellenszenvvel viseltetett a szigorú egyházi szabályokkal szemben, így aztán csak hosszas rábeszélés után, 1492-ben tett szerzetesi fogadalmat, de a későbbiek során is próbált minél messzebb kerülni megkövetelt életmódjától: erre – ideiglenesen – már 1495-ben engedélyt kapott, X. Leó pápa pedig később örök időkre felmentést adott számára.

Erasmus a későbbi évek során többek között a párizsi Sorbonne-on, Cambridge-ben és Leuvenben is tanult, bizonyíthatóan járt Észak-Itáliában, hogy aztán Baselben fejezze be utazásokban gazdag életét. Európai vándorlásai során főleg irodalommal és teológiával foglalkozott – Cambridge-ben egy időben professzori állást is betöltött –, szabad szelleme azonban nem tűrte a megkötéseket és a korlátozásokat, így öregdiákként szinte állandóan úton volt. Nem véletlen, hogy az Európai Unió egyik legnépszerűbb egyetemi ösztöndíjprogramjának éppen ő lett a névadója.

Erasmus elsősorban alkotni és megismerni akart, de, úgy vélte, kötelezettségek mellett erre nem lenne lehetősége, ezért időről időre elutasította a különböző jól jövedelmező állásokat, és továbbállt. Utazásainak okát egyes esetekben az őt – a konzervatívabb professzorok részéről – ért zaklatások szolgáltatták, így például a németalföldi Leuvenből erőszakos ellenfelei miatt távozott. Élete végén svájci reformáció egyik szellemi központjában, Baselben lelt menedéket, ahol Johannes Frobius nyomdász segítségével módot talált arra is, hogy gondolatait közölje a világgal: munkássága is alapvetően az 1500-es évek második felében bontakozott ki, amikorra már tökéletesen elsajátította a latin nyelvet.

Erasmus művei elsősorban az irodalomtudománnyal és a katolikus vallással foglalkoztak, melynek reformját egész életében következetesen támogatta. Szabad szelleméből eredően elvetette az egyház középkori mentalitását, és keményen bírálta a klérus merev hozzáállását a reneszánsz életérzéshez, de sohasem lépett túl azon a ponton, hogy kétségbe vonja a hatalmi hierarchia tekintélyét és szükségességét.

A tudós magát hithű katolikusnak tartotta, akinek célja – a jó erkölcsre nevelés mellett, amit A balgaság dicsérete görbe tükre is elősegített – egy individuálisabb és szabadelvűbb keresztény közösség létrehozása volt. Erasmusnak a szabad akaratról és toleranciáról alkotott nézetei ugyanakkor közel kerültek a lutheri reformáció ideáihoz; éppen ezért a német reformátor hosszú időn keresztül arra buzdította a németalföldi tudóst, hogy csatlakozzon hozzá, ő azonban nem szándékozott eltávolodni a katolicizmustól. A tudós élete végéig megmaradt eredeti hitén, igaz, Baselben végül egy református felekezet számára „átkeresztelt” székesegyházban helyezték őt végső nyugalomra.

Luther állandó vitáik ellenére tisztelte Erasmust, aki részrehajlástól mentes nézőpontjával, kívülálló életmódjával alkalmas volt arra a szerepre, hogy a kor szellemi életének központi alakja legyen: évtizedeken keresztül levelek ezrei érkeztek hozzá, melyekben egyaránt kikérték véleményét politikai, művészeti és vallási kérdésekben is. Igazi megtiszteltetés volt, ha valaki Rotterdami Erasmussal levelezhetett: utólagos becslések szerint ebben a kiváltságban több mint 500 kortársa részesült.

Vizualizări: 12

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

Statistici

Free counters!
Din 15 iunie 2009

194 state 

(ultimul: Somalia)

Numar de steaguri: 258

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Tari lipsa: 48

1 stat are peste 550,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 85.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

3 state au peste 10.000 clickuri (ItaliaFranta,  

Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

26 state au un click

Rating for altmarius.ning.com 

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. COLTUL COLECTIONARULUI

http://www.coltulcolectionarului.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. BUCURESTIUL MEU DRAG

http://www.orasul.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26. POVESTI SASESTI

http://povestisasesti.com/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28 ORIZONTURI CULTURALE

http://www.orizonturiculturale.ro/ro_home.html

29. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

30. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

31. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

32. KORUNK

http://ideakonyvter.ro/53-korunk

Insignă

Se încarcă...

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Erfolgsgeschichte Taunusbahn

Creat de altmariusclassic Sep 13, 2013 at 11:02am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Sep 13, 2013.

© 2018   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor